Tizenkét vendégmunkás lakik egy konténerben, kétszázra jut hat vécé

Tizenkét vendégmunkás lakik egy konténerben, kétszázra jut hat vécé

Vietnámiak lakókonténere Bukarestben (Fotó: www.vice.com/ro)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Romániában is egyre nyomasztóbb a munkaerőhiány: mivel négymillió munkaképes ember elment az országból, külföldiekkel próbálják pótolni őket. Idén januárig több mint tízezer munkavállalási engedélyt adtak ki távolról érkezett munkásoknak, de a román kormány a kvóta megduplázásról döntött az év elején. Egy kolozsvári luxusszállodába Venezuelából hoztak szobalányokat; a Brassó melletti síterepek parkolóiban Sri Lankából érkezettek dirigálják az autóval érkező turistákat; a bukaresti panelházakat pedig vietnámi vendégmunkások szigetelik újra.

Bukarest külvárosában, egész pontosan a Salajan negyedben egy gyárudvaron, egymásra helyezett konténerekben kétszáz vietnámi vendégmunkás él. Télen reggel hatkor kelnek, hétfő reggel héttől szombat délutánig napi kilenc órát dolgozva a szabadban. A szocializmusban épült tömbházlakások külső szigetelését végzik az egyik legnagyobb romániai építkezési cég alkalmazottaiként. A megbízó az egyik bukaresti kerület önkormányzata, akik uniós alapokba pályáztak és nyertek európai közpénzt a panelházak energetikai korszerűsítésére. 

VICE România

Construcții Erbașu S.A. a adus 300 de vietnamezi pentru a munci la izolarea blocurilor din București. Peste 60% dintre aceștia locuiesc îngrămădiți în containere modulare la marginea Capitalei. Astea...

A Vice Románia riportjában megszólaló munkások elmondják: tizenketten laknak egy konténerben, borzalmas körülmények között. Kétszáz munkásra összesen hat vécé jut, a mosdók és a zuhanyzók gyakran eldugulnak. Ugyan a romániai törvények napi nyolc órát engedélyeznek a hét öt napján, ezt a cég nem veszi komolyan. Tavasztól emelkedik a munkások napi óraszáma, így tíz órát kell dolgozniuk – igaz, cserébe száz dollárral megemelik a havi 650 dolláros (körülbelül 180 ezer forintos) fizetésüket. Aki lebetegszik, az nem kap fizetést. Az viszont jó, hogy a fizetésen felül a cég biztosítja számukra az étkezést is, igaz, nem túl jó minőségben – amiatt a munkások február közepén sztrájkba léptek. Most kicsit jobb lett az ellátás: az újságírók látogatásakor reggelire például egy nagy marék főtt rizst és két főtt tojást kaptak fejenként.

Az ázsiai munkások 2800 dollárt fizettek egy vietnámi munkaközvetítő-cégnek, hogy az állást találjon számukra az Európai Unióban. Nem pont erre gondoltak – minden angoltudását összeszedve az egyik alkalmazott úgy fogalmazott a Vice újságírójának, hogy Romania not good, vagyis nem tetszik neki az ország. Ennek ellenére marad itt, mert el kell tartania a családját, és az itt megkereshető pénz még mindig háromszorosa az otthoni átlagjövedelemnek.   

Vietnámiak lakókonténere Bukarestben (Fotó: www.vice.com/ro)

Amikor az építési cég megtudta, hogy újságírók jártak a konténerekben, perrel fenyegette a médiavállalkozást, mert szerintük engedély nélkül fotóztak magánterületen. Megpróbálták kideríteni, a munkások közül kik álltak szóba a zsurnalisztákkal, azt állítva, lesznek eszközeik a megbüntetésükre. Térfigyelő kamerákat is szereltek a konténerek mellé, hogy több ilyen eset ne fordulhasson elő.

Miért fontos nekünk Vietnam? | Magyar Hang

A távol-keleti ország lehet az elkövetkezendő évtizedek legnagyobb győztese a világgazdaságban.

A munkások három hónapja elmentek panaszkodni a bukaresti vietnámi nagykövetségre, de nem jártak sikerrel. Később a Vice újságírójának legalább válaszoltak a diplomaták, azt állítva, találkozót kezdeményeztek a cég vezetőivel, hogy a munkások lakókörülményeinek javítására kérjék őket. 

A vietnámi nagykövetség titkára, Nguyen Hoang Long nem látott problémát abban, hogy sokat kell dolgozniuk a munkásoknak. A Vice újságírójának azt nyilatkozta: „a vietnámi törvények szerint legalább nyolc órát kell dolgozniuk, de addig maradhatnak a munkahelyükön, ameddig akarnak. Mi azt javasoljuk a román munkaadónak, hogy tegyék lehetővé a túlórát, hogy a munkásoknak ne legyen idejük másra. Így legalább nem verekednek egymás között, vagy nem mennek el szerencsejátékot játszani. Szívesen dolgoznak, mert itt nincs családjuk, és több pénzt tudnak hazaküldeni.”