Mintegy 70 ország állam- és kormányfőjének jelenlétében katonai parádéval, háromnapos békekonferenciával emlékeztek meg Párizsban a „nagy háború” befejeződésének 100. évfordulójáról. A mindenáron Franciaországot az évforduló középpontjába állító Emmanuel Macron azonban megakadályozta, hogy a jelen lévő orosz és amerikai elnök csúcstalálkozója enyhítse a világban felgyülemlett feszültséget.
Hiába tett meg mindent a világban tomboló egoizmust is demonstrálva Macron elnök a francia gloire fényezésére, mindenki az orosz és az amerikai elnökre figyelt. A közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló orosz–amerikai megállapodás (INF) felmondásának washingtoni meglebegtetésével ugyanis a világot ismét megcsapta a háború szele.
Lőporszag a levegőben: ismétli-e a történelem önmagát? - Magyar Hang
A bizonytalanság, az egoizmus elterjedése közepette emlékeznek a száz évvel ezelőtt befejeződött I. világháborúra a vezető politikusok.
Ezért aztán logikus lett volna, hogy a hely és az évforduló szellemét erősítve a két elnök leüljön egymással és egyeztesse azokat a bizonyos órákat. Megállapodjon legalább azokban a vörös vonalakban, amelyek átlépése már a globális biztonságot gyengíti. A helyzet azért kezd egyre veszélyesebbé válni, mert nemcsak az INF-megállapodás került veszélybe, hanem vele a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló 2010-ben aláírt START-III szerződés is. Egy újabb nagy háború kirobbanását pedig mindenekelőtt a nukleáris erőegyensúly és egymás kölcsönös elpusztításának lehetősége akadályozza.
S úgy is volt, hogy Vlagyimir Putyin és Donald Trump a párizsi megemlékezések mezsgyéjén le is ülnek egymással egyeztetni. A találkozót John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó moszkvai útján elő is készítették és be is jelentették. Közbelépett azonban Macron, aki attól félve, hogy az orosz–amerikai csúcs elhomályosítja a megemlékezést, lebeszélte a két politikust a találkozóról. Egy ilyen csúcstalálkozó inkább csak emelte volna az évforduló jelentőségét, azt üzenve, hogy a világ vezető politikusai tanultak a száz éve történtekből, és saját partikuláris érdekeiken is átlépve mindent megtesznek az újabb világégés elkerülésért.
A neve legyen Fort Trump! - Magyar Hang
Varsó még ki is fizetné, ha az Egyesült Államok katonai bázist létesítene a területén.
Macronnak azonban fontosabb volt, hogy ez a nap a francia dicsőségről szóljon, a két politikus pedig tiszteletben tartva e kérést, a hóvégi G20-as csúcsra tette át a megbeszélésüket. Ahol már ott lesz a közeljövő globális trendjeit meghatározó geopolitikai trojka harmadik tagja, a kínai elnök is. Arra azonban valószínűleg ők sem gondoltak, hogy még futólag sem tudnak egymással szót váltani. A szervezők ugyanis még a munkareggelin is szétültették őket. A Diadalív árnyékában azonban mégis összefutottak, Putyin pedig biztatóan felfelé tartott ujjal mutatta kollégájának, minden rendben lesz. A világ két napig erről a pár másodpercről, szemvillanásokról, kézmozdulatokról, vállveregetésekről beszélt. Mert ez fontosabb volt, mint három napig az első világháború tanulságairól és a világot ma ismét fenyegető veszélyekről értekezni.
A tanulságokról egyébként sem beszélni kell, hanem tettekkel igazolni, hogy érettebb és felelősségteljesebb a mai politikusok gondolkodása. Nem ezt mutatják azonban azok a kijelentések, amelyek a nemzeti érzelmek erősödését kizárólag a történelemben rossz emlékű nacionalizmusként érzékelik. Hiszen a kirekesztő megbélyegzés ugyanúgy veszélyezteti a nyugalmat, mint a soviniszta nacionalizmus.
Keleti nyitás kaviáros palacsintával - Magyar Hang
A demonstratív orosz–kínai hadgyakorlat árnyékában közeledik Moszkva és Tokió a második világháború lezárásához.
De nem megnyugtató a párizsi emlékezés árnyékában kirobbant újabb orosz kémbotrány sem. Két régi eset felmelegítésével és hangos, a diplomáciai utakat megkerülő tálalásával a mindig is a két világ kémjeinek találkozóhelyeként ismert Bécs szállt be a terjedő spionomániába. A húsz éven át az oroszoknak kémkedő, de már rég képbe került 70 éves nyugalmazott ezredes és az osztrák elhárítás több mint egy éve lebukott alkalmazottja körüli botrány időzítése nem véletlen. Az ilyen ügyek az utóbbi időben ugyanis véletlenül mindig akkor kerülnek felszínre, amikor megindul a közeledés Moszkva és Washington között. De a geopolitikai hátteret erősíti az a tény is, hogy a kémekről a britek értesítették bécsi kollégáikat.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 27. számában jelent meg, 2018. november 16-án. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 27. számban? Itt megnézheti!
