Újabb jogállamisági elmarasztalás – a lengyelek kihátráltak a Fidesz mögül az EP-ben

Újabb jogállamisági elmarasztalás – a lengyelek kihátráltak a Fidesz mögül az EP-ben

Az Európai Parlament plenáris ülése (Fotó: Európai Parlament/Mathieu Cugnot)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Nagyon látványosan fordítottak hátat a lengyel kormánypárti EP-képviselők fideszes kollégáiknak, a korábbi véd- és dacszövetségnek már nyoma sincs. Erre egy európai parlamenti vita során figyelhettünk fel.

 

A sokadik jogállamisági vitát tartották az Európai Parlamentben szerdán délután. Ennek az aktualitása az volt, hogy a Parlament egy állásfoglalást készített elő az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentéséről. Ezt a jelentést minden évben, minden tagállamra nézve és azonos szempontok alapján készítik el, az elsőt 2020-ban, a másodikat pedig 2021-ben hozták nyilvánosságra - ez utóbbi volt a téma most.

A téma előadója, a német zöldpárti Terry Reintke a vita elején azt mondta: „Nem kell elmenni Moszkváig, hogy lássuk a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok válságát, mert jogállamisági válság van az Európai Unióban is. Egy olyan unióról beszélek, amely értékekre épül, nem csak gazdasági együttműködésre. Ez az unió arra az ígéretre épül, hogy az összes polgár jogait és szabadságát biztosítjuk.”

Azt is hozzátette, hogy ezeknek a jelentéseknek a megállapításait nyomon kell követni annak érdekében, hogy megvalósul-e a hibák kijavítása.

Didier Reynders igazságügyért felelős biztos azt mondta, hogy az idei jelentésekben már ajánlások is lesznek. A jogállamiság kapcsán - nem meglepő módon - a magyar és a lengyel kormány állították elsősorban pellengérre. Ez egybecseng azzal, hogy az Európai Bizottság vizsgálata alapján és az Európai Parlament véleménye szerint is ebben a két országban van a legnagyobb veszélyben a jogállamiság.

A magyar képviselők közül a momentumos Donáth Anna arra hívta fel a figyelmet, hogy óvatosan kell bánni a szankciókkal. „Nem szabad a magyar népet kormánya bűneiért büntetni. Küszöbön áll ugyanis egy gazdasági válság és Magyarország jelenleg nem tud hozzáférni EU-s forrásokhoz. A támogatást a magyar kormánytól kell megvonni, nem a magyar társadalomtól, akik napról-napra sodródnak a létbizonytalanság felé” – jelentette ki a képviselő.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon a jogállamiság lebontásnak lényege és végső célja a lopás, ezt szolgálja a független sajtó korlátozása az alkotmánybíróság és ügyészség megszállása.

Nem meglepő módon nem értett egyet mindezzel a Fidesz szónoka, Gál Kinga. „Nálunk nincs probléma a demokráciával. Ahogy ez a mai vita is mutatja, a tények nem érdekelnek senkit. Az Európai Parlament lelkesen asszisztál mindahhoz, amit a Bizottság bemutat és mindenféle szankciókat követel, hogy nyomást gyakoroljon akár. Migrációval vagy éppen a gyermekvédelemmel kapcsolatban. Pedig a magyar emberek egy hónapja világosan kimondták, nem kérnek Brüsszel ideológiai kioktatásából” – szögezte le a képviselő, aki a lengyel kormányt is védelmébe vette.

Érdekes volt megfigyelni, milyen tartalmú beszédeket mondanak a lengyel kormánypárt képviselői, aki a háború előtti időkig a Fidesz megbízható szövetségeseinek számítottak, különösen jogállamisági kérdésekben. Dominik Tarczynski például azt mondta, hogy 7 éve kritizálják Lengyelországot, hamis kifogásokat fogalmaznak meg a lengyel jogállamisággal kapcsolatban, de ezzel csak azt sikerül elérni, hogy ezeket a vitákat már többen nézik a karzatról, mint az ülésteremből. „Élen járunk a GDP-vel, az egyik legalacsonyabb munkanélküliségi adatokat produkáljuk és a miénk az egyik legbiztonságosabb ország” – mondta a politikus. Hasonló szellemben nyilatkoztak Zdzisław Krasnodebski, Beata Kempa, Bogdan Rzonca képviselők, viszont négyük közül egyikük sem ejtette ki Magyarország nevét, egyetlen szóval sem védték meg a Fidesz-kormányt, de még csak meg sem említették őket.

Állásfoglalásában az Európai Parlament végül az Európai Bizottságtól szélesebb körül vizsgálatot és átláthatóbb értékelést kért, megismételték, hogy országonként konkrét ajánlásokat és célokat kell megfogalmazni, alaposabban kell vizsgálni a civilek helyzetét és össze kell kapcsolni a vizsgálat eredményét az uniós szintű korrekciós intézkedésekkel.

Címkék: Európai Parlament

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Háború és béke IKEA-színekben