Minden a demokrácia hatalmán múlik - hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn a Bledi Stratégiai Fórumon tartott nyitóbeszédében, hozzátéve, hogy a demokráciára az erőből kormányzás gátjaként tekint. "Minden azon múlik, hogy képesek vagyunk-e fenntartani az alapvető elveket, ellenállni az agressziónak, megvédeni értékeinket és barátainkat" - mondta a bizottság elnöke.
Von der Leyen hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem nyerheti meg az ukrajnai háborút, ha meg kell védeni az olyan alapelveket, mint az önrendelkezés és a határok sérthetetlensége. "Ukrajnának meg kell nyernie ezt a háborút" - szögezte le. Emlékeztetett arra, hogy az Oroszország Ukrajna elleni inváziója után elfogadott szankciók "kolosszális károkat okoztak a Kreml hadviselési képességében", ugyanakkor segítettek Ukrajnának. Mint mondta, támogatni fogják Ukrajnát, ameddig csak kell, hogy megőrizzék az európai értékeket. "De azért is tesszük, hogy megmutassuk - Oroszországnak és a világnak -, hogy a nemzetközileg elismert közös szabályok megszegése hatalmas költségekkel jár" - mutatott rá
Von der Leyen szerint az erőfeszítéseket "egy új európai stratégiai gondolkodással" kell párosítani, amely három fő elv köré épül. Az első magában foglalja Oroszország zsarolási képességének semlegesítését, és az EU saját cselekvési képességének megerősítését. Ami annyit jelent, hogy véget kell vetni az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függésének - mondta. Meg kell reformálni a villamosenergia-piacot és az olyan nyersanyagoktól való függést, mint a ritkaföldfémek és a lítium, amely nagyrészt Kínából származik - magyarázta.
"Nem szabad a régi függőségeket újakkal helyettesíteni. Biztosítanunk kell, hogy ezekhez az árukhoz való hozzáférést ne használhassák fel a zsarolásunkra" - figyelmeztetett. Második lépésként szerinte az EU-nak támogatnia kell azokat a demokráciákat, amelyek leginkább ki vannak téve a külföldi fenyegetéseknek, és erős alapokat kell építeni a hasonló gondolkodásúakkal a holnap gazdaságának - mondta. Itt nemcsak Ukrajnát, hanem a Nyugat-Balkánt is említette. "A Nyugat-Balkán az európai család része. Egyértelmű stratégiai érdekünk, hogy mind a hat nyugat-balkáni ország folyamatosan haladjon az európai tagság felé vezető úton" - hangsúlyozta.
A harmadik alapelv keretében egy olyan gazdasági modell megtalálását említette, amely mindenki számára megfelelő, és nem hasonlít Oroszország és Kína által követett modellekhez. "Sürgősen meg kell teremteni a jövő világgazdaságának szükséges infrastruktúráját. Olyan infrastruktúrát, amely valóban fenntartható bolygónk számára, és amely a legtöbb ember számára biztosítja a jólétet"- mondta végezetül. A fórumon többek között videolinken keresztül Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is felszólalt.
Az ukrán elnök beszédben arra figyelmeztetett, hogy Oroszország nemcsak Ukrajnát, hanem egész Európát fenyegeti. "Az orosz terror mindenkit fenyeget, beleértve az összes uniós állampolgárt is (..) akik nem harcolnak ellene, azok támogatják, és felelősségre kell vonni őket érte" - mondta Zelenszkij, aki teljes embargóra szólított fel Oroszországgal szemben. Úgy vélte: Oroszországnak "minden lehetséges szankcióval" szembe kell néznie magatartása miatt. Zelenszkij az Ukrajnának nyújtott segélyek folytatását szorgalmazta, mert Kijev szerinte éppen azokért az értékekért harcol, amelyeket Európa nagyra tart. Megjegyezte, hogy az erősebb Ukrajna erősebb Európát jelent.
Zelenszkij felhívta a figyelmet arra is, hogy az orosz állampolgárokat a rezsim elleni harcra kell ösztönözni, de elismerte, hogy ez nem csak Putyin háborúja, hanem Oroszország háborúja is, hiszen az oroszok választották meg a politikusokat, és kevesen hajlandók tiltakozni ellenük - mondta. A szlovén külügyminisztérium 2006-ban szervezte meg először a Bledi Stratégiai Fórumot, amely a tárca szerint mára a régió egyik legfontosabb diplomáciai eseményévé nőtte ki magát. Az idei, 17. konferenciának az Ukrajna elleni orosz invázió és annak következményei a fő témája. A kétnapos rendezvény panel beszélgetésein három külföldi államfő, két miniszterelnök és 15 külügyminiszter is részt vesz. Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli a konferencián.
(MTI)
