Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Mit adhat ma egy Szent Ágostonnak írt ezerhatszáz éves „doktori disszertáció”?

Szerző: | 2020. november 24., 06:27 | Kritika, Kultúra

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Krisztus segítségével kifejtettem az utasításod szerint, legáldottabb Augustinus atya, a világ kezdetétől egész a mai napig, vagyis ötezerhatszáz-tizennyolc év során, a bűnös emberek kívánságait és büntetéseit, e világ küzdelmeit és Isten ítéleteit, amilyen röviden és amilyen egyszerűen csak tudtam, szétválasztva mégis a hitetlenségnek a zűrzavarától a keresztény időket, Krisztus inkább jelen lévő kegyelme miatt. Így én már engedelmességemnek azt a biztos és egyetlen gyümölcsét élvezem, amelyet kívánnom kellett; a művecske minőségéről pedig te döntsél, aki előírtad nekem, neked kell tulajdonítani, ha kiadod, teáltalad lesz megítélve, ha megsemmisíted – így zárta és ajánlotta a hippói Szent Ágostonnak grandiózus munkáját mintegy 1600 éve Paulus Orosius.

HIRDETÉS - AIP

A 417 táján írt Világtörténelem hét könyvben a pogányok ellen című műve sok szempontból páratlan a maga nemében. Mai fogalmaink szerint egy doktori disszertációról van szó, amely ráadásul olyan témában – történelemelmélet, történelemfilozófia – született, amelyről ily módon összefoglalva alig írt korábban önálló kötetet valaki, ráadásul az a néhány, olykor csak címéből ismert munka is gyakorlatilag teljesen elveszett. Hérodotosztól Polübioszig, és magáig a megszólított keresztény mesterig, Szent Ágostonig, sokan megfogalmazták, van-e, és mi a célja a történelemnek, a történetírásnak, azonban szinte kivétel nélkül egy-egy nagy mű részeként, amolyan becsempészett ars poeticaként jelentek meg.

HIRDETÉS - AIP

Orosius életéről szinte alig tudunk valamit. A jelenlegi feltételezések szerint a hispániai Bracara Augusta (a mai portugáliai Braga) városában született valamikor 375 és 385 között. Eszmefuttatása talán zaklatottabb időben nem is születhetett volna. Róma – elsősorban nyugaton – már csupán árnyéka önmagának, az állam katonai és polgári közigazgatásának intézményei a működésképtelenség határán, a birodalom területét 378-tól kezdve folyamatosan különféle barbár törzsek özönlik el. Orosius hazáját gótok, vandálok, szvébek és alánok dúlják, ő maga 409 és 414 között menekül az afrikai Hippóba Augustinus szárnyai alá. Szent Ágoston két feladattal bízza meg a fiatalembert: menjen Betlehembe a késő antik idők másik nagy szellemi óriásához, Szent Jeromoshoz, illetve készítsen egy munkát, ami a történelmet keresztény szempontból értelmezi. Orosius pedig nem aprózza el, miközben rohamtempóban ír, műve tekintélyes terjedelművé hízik. Hazatérve Palestinából a munka már kész, minden idők egyik legfontosabb hispán könyvének tartott kötet szerzője nem sokkal később, feltehetően 418 körül elhunyt.

Mitől érdekes ma a mű, főleg, hogy sok adata pontatlan, olykor elnagyolt, elkapkodott? Ahogy a latin szöveg magyar fordítója, Fehér Bence írja: „Először is tudománytörténetileg és kora embereinek megértéséhez fontos (és értő olvasóknak sokszor élvezetes) kulcsot ad maga ez a kapkodó, kevés előismeretre épülő, néha felületes előadásmód. Nem, nem a hanyatló ókor szellemi színvonaláról árulkodik! Egy tehetséges késő ókori fiatalember szellemi teljesítményéről.” Méghozzá olyan teljesítményről, amely a középkorban, de még a kora újkorban is a legnagyobbak közé emeli. Hivatkozási alap lett, de tragikomédia, nem azért, ami a nagy erénye, hanem pont a „leggyengébb láncszeme”, a tényanyaga miatt.

Orosius érvelésében számos érdekességre bukkanhatunk. Szerinte a Rómát ostromló, a kereszténység szelétől megcsapott barbárok emberségesebbek, mint egykor a római hódítók voltak. Az ókor egyik legismertebb és legnépszerűbb hódítóját, a makedón Nagy Sándort mindenkivel szemben nagy vérengzőnek tartotta. Megannyi vérontás ellenére megértést tanúsított kora hódítói irányába. A korábbi császárkort, a „pogány” dominanciát ugyanakkor sokkal sötétebben festi le – koncepciója, keresztény szemmel nem is lehetett nagyon más. Úgy véli, ha nem bántanák a keresztényeket, akkor megszűnnének a viszályok, a büntetések és a sorscsapások. Miközben körülötte amolyan világvége-hangulat uralkodott, ő váltig állította, nem is annyira szörnyű az élet, mint azt sokan állítják. Közben mintha látnok lenne, amellett érvel, hogy az új barbár királyságok ugyanolyan stabil jogállamok lehetnek, mint a Római Birodalom volt. „Azt mondhatjuk, a modell legalábbis nem rosszabb, mint olyan híresebb és modernebb modellek, mint pl. Hegelé, Spengleré vagy Fukuyamáé – de inkább jobb” – írja a mű magyar fordítója.

Az olyan monstre munkák, mint ókori Pannonia provincia valaha feliraton szereplő összes közszavát egy szótárba gyűjtő Lexicon epigraphicum Pannonicum vagy épp a Pannonia latin nyelvtörténete után Fehér Bence ezúttal is nagy fába vágta a fejszéjét. A magyarítás már csak a latin eredeti hektikussága miatt sem lehetett könnyű feladat. A végeredmény azonban egy gördülékenyen és könnyedén olvasható szöveg lett.

Paulus Orosius: Világtörténelem hét könyvben a pogányok ellen. Ford.: Fehér Bence Attraktor, 2019. 2800 Ft

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/35. számában jelent meg augusztus 28-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/35. számban? Itt megnézheti!

Címkék: filozófia, népvándorlás, Paulus Orosius, Római Birodalom, Szent Ágoston, történelem, történelemelmélet, Világtörténelem hét könyvben a pogányok ellen


HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Barabási Albert-Lászlóval

Árnyék podcast – Raktárcsend

Pin It on Pinterest