Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni szerelmének megidézésével kezdődött minden: egy évtizeddel ezelőtt Nyáry Krisztián közösségi oldalán megosztott irodalmi képeslapjaira pillanatok alatt annyian lettek kíváncsiak, hogy nem volt kérdés, könyvvé kell formálni ezeket a „novellákat”.
Az Így szerettek ők mondhatni műfajteremtőnek számított, a szó jó értelmében vett irodalmi bulvár azonban sokkal többről szólt a hálószobatitkok kiteregetésénél. Nyáry a piedesztálra emelt nagy írókat és az irodalomtörténet elfeledett alakjait a maga esendő emberi mivoltukban mutatta meg, gyarló, mindennapi figuraként, akiknek életét sírig tartó szerelem, mindent elsöprő szenvedély, hűtlenség és gyász egyaránt kísérte.
Nyáry könyvei nyomán talán sokan más szemmel kezdték újraolvasni a kötelezőket, és forgatták a magyar irodalom nagyjainak olyan írásait, amelyeket máskülönben talán nem emeltek volna le a polcról. De munkája hatással volt az irodalomtörténetre is, az életművek megértésében egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a személyes írások és naplók, elég csak Gyarmati Fanni, illetve Heltai Jenő naplójára vagy Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezésére gondolni, melyek mind az elmúlt tíz évben láttak napvilágot.
Az első kötetet rögtön követte egy újabb, majd hosszú szünet következett, nemrég azonban megjelent a sorozat harmadik része is, melyben újabb húsz történet olvasható, mások mellett Ignácz Rózsa, Kaffka Margit, Gérecz Attila, Kassák Lajos, Hunyady Sándor, Kisfaludy Károly, Vajda János, Dsida Jenő és Osvát Ernő magánéletéről. Nyáry felidézi Gobbi Hilda és Galgóczi Erzsébet a korban példátlanul megtűrt leszbikus kapcsolatát, de a nyilvánosság számára eddig ismeretlen rejtélyes irodalmi szerelmekre is fény derül.
Az elmúlt évek egyik legérdekesebb filológiai nyomozásának eredményeként, mely Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténésznek köszönhető, kiderül, ki is volt Keresztes Erzsébet, akiről Kosztolányi Édes Annát mintázta. Szó esik Mednyánszky Bertáról, Petőfi szőke múzsájáról, akit a szabadságharc poétája még feleségül is kért, a lány apja azonban meghiúsította a házasságot, de arról is lehet olvasni, hogy Móricz Zsigmond életében volt olyan asszony, akinek hétszer kérte meg a kezét, az oltárig azonban egyszer sem jutottak el. „Rendetlenség, aljasság dúl szívünkben: / Másé vagy; én is; halál volna, ha / Megsejtenék viszonyunk.” Szabó Lőrinc töredékben maradt verse egy mindent felemésztő, elementáris erejű szerelmet ír le, de arra csak nemrég derült fény, hogy a titkos szerető József Attila és Illyés Gyula szerelme, Kozmutza Flóra volt. Bármennyire is intim helyzetek állnak a könyv középpontjában,
Nyáry Krisztián tisztelettel és ítélkezés nélkül ír a viszonyokról, a boldog-szomorú sorsokon keresztül pedig nemcsak az irodalmi művek születési körülményei, de a történelmi környezet is megelevenedik.
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 3. – Legújabb irodalmi szerelmeskönyv. Corvina Kiadó, 2022. 7990 Ft
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/49. számában jelent meg november 19-én.
