Az amerikai Tennessee állam egyik megyei tanfelügyelete kivette a Maust a tananyagból, mert csúnyán beszélnek benne

Az amerikai Tennessee állam egyik megyei tanfelügyelete kivette a Maust a tananyagból, mert csúnyán beszélnek benne

A képregény részleteit 2005-ben a budapesti kettes és hármas metró kocsijaiban állították ki. (MTI Fotó: Földi Imre)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Január 10-én a Tennessee állambeli McMinn megye tanfelügyelete 10-0 arányban úgy határozott, hogy kiveteti a nyolcadikosok irodalom-művészeti tanmenetéből a világon elsőként Pulitzer-díjat nyert képregényt, a Maus – Egy túlélő történetét. Indoklásuk szerint a könyvben a diákok számára nem megfelelő tartalom található, van benne nyolc káromkodás, illetve egy helyütt egy antropomorfizált, azaz, egér alakban megrajzolt meztelen női alak. (A szerző édesanyja az, aki egy kádban ül, közvetlenül az után, hogy felvágta az ereit, és egyáltalán nem szexuális jellegű.) Bár az eset január 10-én történt, a fontosabb portálok jókora késéssel, csak 27-én számoltak be róla, a Holokauszt Áldozatainak Nemzetközi Emléknapján – ekkor szerzett az esetről tudomást a szerző, Art Spiegelman is.

A Maus Spiegelman Auschwitz-túlélő szüleinek történetét – illetve a holokauszt népirtását, szörnyűségeit – mondja el rajzolt formában. A képregényben a zsidók egér, a nácik macska, a lengyelek disznó, az amerikaiak pedig kutya alakban vannak ábrázolva. Spiegelman 1978-tól 1991-ig rajzolta a történeteket, melyeket az édesapjával való beszélgetések után jegyzett le, gyakorlatilag így dolgozva fel a családi traumát.

A tanfelügyelet először a kifogásolt tartalmak kitakarását javasolta, ám azt a szerzői jogok megsértése miatt végül elvetették, és az egyszerűbb megoldást választották, az egész könyvet vették ki a tananyagból. Az ülés jegyzőkönyve szerint, melyet a CNN idéz, az iskolaszék egyik tagja, Tony Allman – aki úgy tűnik, nem tudta, hogy a könyv megtörtént eseményeket dolgoz fel – a következőket mondta: „Nincs szükségünk arra, hogy lehetővé tegyük ilyen dolgok tanítását. Ebben a történetben embereket felakasztanak, gyerekeket ölnek. Miért kell az oktatási rendszerünknek ilyen könyveket népszerűsítenie? Sem nem bölcs, sem nem egészséges dolog.”

A felvetésére egy szavazati joggal nem bíró történelemtanár, Julie Goodin válaszolt: „Semmi szép dolog nincs a holokausztban, és, legalábbis számomra, ez a történet segítette a történelem e borzalmas korszakának feldolgozását.” A tanfelügyelet egy másik tagja később pedig ezt mondta a jegyzőkönyv szerint: „Ide jártam iskolába 13 évig. Tanultam matematikát, irodalmat, történelmet, mégsem volt a kezemben soha olyan könyv, amiben meztelen emberek szerepeltek volna, vagy amiben káromkodtak volna. Szóval egyszerűen nem veszem be, hogy erre a könyvre szükség lenne ahhoz, hogy tanítsuk a gyerekeket.”

Spiegelman szerint a döntést elsősorban nem az a néhány trágár kifejezés motiválhatta, hanem könyvének témája. „Az egyik oka annak, hogy a Maus veszélyes néhány oktatásirányító számára, az az, hogy képregényformájú. A kockáról-kockára haladó történet, a vizuális hatással megtámogatva, könnyen megjegyezhetővé teszi a gyerekek számára a történet mélyén meghúzódó gondolatokat is. A képregényforma lehetővé teszi, hogy előrehaladj a történetben, vagy akár visszalapozz, ahogy a szemed követi a paneleket” – nyilatkozta a most 73 éves szerző. Spiegelman annak a véleményének is hangot adott a CNBC hírtelevíziónak adott interjúban, hogy megdöbbentette a tiltás: „Szabályosan leesett az állam. […] Nem hittem volna, hogy a »pokolba« kifejezéssel vigyáznom kell.” A szerző a döntést „orwelli”-nek és a Tennessee-beli döntéshozókat „egyértelműen demens”-nek is nevezte.

Neil Gaiman, többek között a Sandman-képregények, a Caroline vagy az Amerikai istenek szerzője is kikelt Twitter-csatornáján a döntés ellen. „Csak egyféle embertípus szavazna a Maus betiltásáról, akárhogy is nevezik magukat manapság.” 

A döntést követő felháborodásban még az amerikai Holocaust Múzeum is megszólalt, a Maus szerepét a holokauszt tanításában „létfontosságú”-nak nevezve, így végül a tanfelügyelet kiadott egy közleményt, melyben a következőket írják: „A tanfelügyelet nem tagadja a Maus fontosságát és hatását az irodalomban, nem tagadjuk annak fontosságát, hogy a gyerekeinket megtanítsuk a történelmi és morális leckékre, illetve a holokauszt valóságára. Pont ellenkezőleg, megkértük az adminisztrátorainkat, hogy keressenek egyéb műveket, melyek ugyanazt az oktatási célt elérik, és amelyek a tanulók életkorához jobban illenek.”

Tennessee az Egyesült Államok 50 államából azon 12 állam egyike, melyek olyan törvényeket hoztak, melyek korlátozzák bizonyos, a bőrszínre vagy a nemi szerepre vonatkozó tartalmak tanítását, azon az alapon, hogy ezek megosztó jellegűek, és bizonyos tanulók számára bűntudat érzésével járhatnak.

Csepregi János író a következőket nyilatkozta lapunknak az esettel kapcsolatban: „Minden könyvbetiltás, könyvégetés gáz. A tiltás buta és haszontalan dolog, ennek a könyvnek az esetében pedig egészen megdöbbentő. Én nagyon szeretem a Maus-t. De láttam, brutál népszerűvé tették akaratuk ellenére a republikánus döntéshozók a kötetet az Amazonon.” A hírsodorba való bekerülés hatására ugyanis az Amazon Best Seller listáján jelenleg a 2., 4. és 8. helyen állnak a Maus különböző kiadásai.