Nálunk, szemben a franciákkal, szinte megvetést váltana ki, ha szülés után nem sokkal már dolgozik az anyuka – mondja lapunknak Török-Illyés Orsolya, a készülő A világ eredete egyik szereplője. A film forgatásán jártunk, ahol beszéltünk Nagy Borbála rendezővel és Iványi Petra producerrel is.
A közösségi médiában időnként körbefut Gustave Courbet felforgató hatású, 1866-os festménye. Ami annál is meglepőbb, mert hiába telt el százötven év, a Facebook-cenzúrát ma sem könnyű elkerülnie. A világ eredete című képen ugyanis egy meztelen női testet látunk: széttett lábakat, semmit sem bízva a fantáziára. Egy francia tanár egyenesen be is perelte a közösségi oldalt, amiért nem engedélyezték számára a festmény közzétételét.
A francia művész alkotása feltehetően még több magyarhoz eljut majd, amikor jövő év végén vagy 2025 elején bemutatják Nagy Borbála első játékfilmjét. A világ eredete címe nem véletlenül azonos a Courbet-alkotással. Nem magáról a festményről szól persze, viszont a gondolati mag azonos: a női test. A készülő játékfilmben három olyan nő történetét kapjuk, akik a gyerekvállalás dilemmája előtt állnak. Három európai nagyvárosban, Budapest mellett Berlinben és Párizsban járunk, de mindegyik történet hőse magyar – ketten kivándorlók. Van, akinek abortusz kérdésében kell döntenie, másnak mesterséges megtermékenyítésről, a harmadiknak pedig örökbefogadásról. Inkubátoros projektnek indult, aztán a koprodukcióban résztvevő országoknak köszönhetően nagyobbá nőtte ki magát. A forgatás sajtónapján kérdeztünk több alkotót is a filmről.
Felvétel A világ eredete forgatásán (Fotó: Sivák Zsófia / Mozinet)
Gerillaforgatás Párizsban
A forgatásért egészen Máriaremetéig kellett autózni: a városrész 1950-ig Pesthidegkút része volt, nem tartozott Budapesthez. Most is a II. kerület szélén találjuk, a hétköznapokban nem feltétlenül téved erre egy átlagos fővárosi. Főleg azon családi házak környékére, melyek egyikében A világ eredete több párizsi jelenetét is forgatták. Mert bár a francia és német részek kedvéért vállalták az utazást is, de külföldön inkább csak külső helyszíneken forgatnak.
– Ahogy Európa forgatási térképe kinéz, még mindig sokkal olcsóbb Magyarországon forgatni, mint Németországban vagy Franciaországban. Ezért az volt a megközelítésünk, hogy a berlini és párizsi belsőket, amennyire csak lehet, Magyarországon forgassuk le. És külföldre az olyan jellegzetes külső helyszínekért menjünk, mint az Alexanderplatz vagy a Szajna hídja. Ne a Hősök terén játsszuk el az Alexanderplatzot, mert az nem lesz hiteles – mondja Iványi Petra producer.
Iványi Petra producer (Fotó: Sivák Zsófia / Mozinet)
A párizsi házibuli jeleneteit így egy máriaremetei családi házban rögzítették, ráadásul úgy, hogy erre az időre a lakók sem költöztek ki. A stáb rendelkezésére bocsátották az impozáns otthont, de nem feltétlenül kellett kerülgetniük egymást: a többemeletes ház a viszonylag átlagos méretű szobák elképesztő számával nyűgözheti le a látogatót.
A külföldi helyszínek forgatása így sem bizonyul könnyűnek Berlinben vagy Párizsban. – Ki tudsz menni ma az utcára egy jobb minőségű telefonnal filmet forgatni, meg egy kétszáz fős stábbal is. Nekünk, ha nyilván nem is telefonnal fogunk forgatni, de pár ember utazására és picike külföldi stábra lesz csak lehetőségünk. Az anyagi korlátok miatt sokszor ezek gerillaforgatások, amelyeknek van egy legális szegmense: meg kell felelni a helyi előírásoknak. Szerencsére mindkét helyen van egy erős koprodukciós partnerünk, akik a helyi szabályokat nagyon jól ismerik, és a legjobbat tudják kihozni a helyzetből – teszi hozzá Iványi Petra.
Mindannyian az anyaméhből jövünk
Aki a rendező nagy sikerű rövidfilmjét, a Pannónia dicséretét ismeri és szereti, az első játékfilmtől is szatirikus hangvételt, a társadalmi problémákról való nyílt beszédet várhat. Ha közéleti vonatkozás ezúttal feltehetően kevesebb is lesz, és két másik ország is bekerül a képbe, de könnyen magunkra ismerhetünk majd ezúttal is. – Személyes vonatkozása is van a filmnek: ezekben a városokban éltem. Szerettem volna, ha ez nem egy olyan film lesz, ami egyetlen ország problémáiról beszél, hanem kicsit tágítja a képet – meséli Nagy Borbála. A rendező szerint akár Európán kívülre is nézhettek volna, de most ennyire volt kapacitás. Illetve miután Európában élt eddig, erről a földrészről tud hitelesen beszélni. Viszont miután mind a három karakter magyar, valahol a történet maga is az lesz. A külföldi helyszínek miatt pedig az elvándorlás mint altéma is bekerült a sztoriba.
Nagy Borbála rendező A világ eredete forgatásán (Fotó: Sivák Zsófia / Mozinet)
Elsősorban persze a női test és az anyaság körül forog az egész, a címhez pedig valóban Courbet alkotása jelentette az inspirációt. – Nagyon szép, ahogy a festmény játszik az iróniával, és én is ironikus címet szerettem volna. Valóban mindannyian az anyaméhből jövünk – teszi hozzá a rendező. Mennyire lesz szó az anyaságról? A gyerekvállalás döntéséről, illetve a születésig vagy örökbefogadásig jutás folyamatáról, vagy a nevelődésről is beszélnek majd? Nagy Borbála szerint inkább a döntésre koncentrál: „az ember negyvenéves kora körül mindenképp meg kell hozza, hogy vállal-e még gyereket vagy sem.” Valóban ennyire kitolódott már? Negyvenéves korig? – kérdezzük. Mint mondja, az ő generációjánál érzése szerint már igen. A döntést viszont ekkorra már mindenképp meg kell hozni.
Ahogy a Pannónia dicséretében, úgy ebben a filmben is lesz humor, amit a rendező leginkább finom iróniának nevezne. A mű vizuális nyelve is hasonló lesz, mint a rövidfilmé: hosszú snittekkel dolgoznak, a kameramunka nagyon nyugodt, türelmes, így kicsit lassabb filmritmusra érdemes számítani. Hosszú forgatókönyv-fejlesztési folyamat következett azután, hogy korábban megkapták a támogatást az Inkubátor Programban. A mostani már a nyolcadik változat, de alakul a forgatás során is, később pedig Dunai László vágóval is döntenek még a hangsúlyokról.
„Férfiaknál soha fel sem merül ez a kérdés”
Mennyire lesz speciálisan magyar a történet? – kérdezzük a film egyik szereplőjét, Török-Illyés Orsolyát. Mint mondja, érezhető lesz ez a nők gondolkodásmódjában, amit alapvetően meghatároz, hogy mit hoznak magukkal, milyen mintákat kaptak, vagy milyen sémákkal mennek szembe. A filmben játszó egyik francia színésznővel beszélgettek is erről. Mint a kinti kolléga mondta, nagyon jellemző, hogy Európában mindenütt otthon maradnak szülés után a nők, de Párizsban nem. Ott két hét után már gyakran bulizni megy az anyuka, rövid időn belül dolgozik is, ami nálunk kifejezetten szokatlan, „szinte megvetést váltana ki”. Török-Illyés Orsolya elmondása szerint Franciaországban sokkal rövidebb a szülési szabadság, viszont viszont lényegesen jobb feltételeket teremtenek ahhoz, hogy kisbaba mellett is tudjon dolgozni a nő, ha szeretne.
Török-Illyés Orsolya (Fotó: Sivák Zsófia / Mozinet)
– Én az elmúlt húsz évemet azzal kínlódtam végig, hogy ha este játszom egy előadásban, a teljes gázsim elmegy egy bébiszitterre. Pontosabban elment volna, ha nem lettek volna nagyon kedves barátaim, rokonaim, akik vigyáztak a gyerekeimre. Nem engedhettem meg magamnak a bébiszittert, hiszen akkor meg mondjuk kajára nem jutott volna – teszi hozzá.
Nagyon gyakran kérdezik tőlük, színésznőktől, hogyan tudja valaki az anyaságot összeegyeztetni a karrierrel. – Férfiaknál soha fel sem merül a kérdés. Persze az ember kedvesen válaszol, mert van azért ebben a kérdésben empátia is, hiszen tényleg baromi nehéz a kettőt összehozni, szinte lehetetlen. Amíg széles körben elfogadott és természetes az aránytalan otthoni munkamegosztás, az anyák kizsákmányolása, nem hiteles azt kívánni, hogy a gyerekvállalás minden nő számára legfőbb cél legyen – mondja Török-Illyés Orsolya.
