Polgári kezdeményezéssel mentenék meg Budapest még maradt neonfeliratait. Két magánszemély, Patkós Luca és Racskó Tamás ennek érdekében petíciót indított. Azt szeretnék elérni, hogy a főváros vegye gondozásba a neonfeliratokat. Kezdeményezésüket azzal magyarázták, hogy az 1970-es években a fővárost ellepő neonfeliratokból és reklámokból mindössze néhány maradt meg, azok is többnyire elhanyagolt, megrongálódott állapotban. Mint mondják, ezek azonban a megőrzésre érdemes kulturális örökség részei, nem pedig elavult hirdetési formák.
A kezdeményezők négy jellemző esettel szoktak szembesülni, amikor megkapargatják egy-egy neonreklám sorsát. Előfordul, hogy még az eredeti helyén van, de már nem működik. Például mert már nincs is meg a vállalat, amit reklámozott. A ház, amelynek a falán van, nem újította fel. Arra is van példa, hogy leszerelték a neont, rosszabb esetben nyoma veszett, ritka esetben ismert helyen van raktárban, vagy a varsói neonmúzeumba kerül. Máskor kiderül, hogy olyan cég vagy magánszemély vásárolta meg a tulajdonosától a neonreklámot – vagy bezárt üzlet esetében csak egyszerűen leszerelte –, aki aztán ezt felújítva továbbadta sokszoros áron. Ezért kikerülnek az iparművészeti darabok a piacra. Csak a legritkább esetben lát neki az épület tulajdonosa saját erőforrásból a felújításnak – magyarázta Racskó Tamás, az egyik kezdeményező.
– Ezek a tetőkön, homlokzatokon elhelyezve házainkat, életünk tereit jelölik évtizedek óta, korszakhatárokon keresztül jelenünket gazdagítják múltunk formakultúrájával, tipográfiájával, sőt, a letűnt hatalom népnevelő ambícióira is figyelmeztetnek. Térkép, fotók, leírások őrizhetik és kutathatóvá tehetik az eltűnt neonok emlékét, de nem pótolják az eredeti élményt, a mindennapi találkozást, e környezetünket tovább jelölő örökség fennmaradását – magyarázta Fodor János, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet adjunktusa, a Neon 2017 projekt vezetője. Mint mondta, a hallgatókkal az ELTE-n azért hozták létre 2017-ben a budapesti neonok gyűjteményét, hogy legalább fotókon és leírásokon keresztül értelmezhető maradjon a fogyatkozó neonörökség. – Kutatás közben értettük meg, hogy a neonok nem csak cégérként, reklám- és cégtörténeti emlékként értékesek, de épített környezetünk színes meta-rétegeként pótolhatatlan várostörténeti örökséggé váltak” – fogalmazott.
A kezdeményezők úgy vágtak neki az aláírásgyűjtésnek, hogy ha legalább 1000 fővárosi lakos csatlakozik ahhoz két hónapon belül, akkor a kezdeményezővel a városvezetés személyesen egyeztet. Ha pedig több mint 10 ezer budapesti csatlakozik hozzá, akkor a Fővárosi Közgyűlés tárgyalja a kérdést. Az ezer aláírás egyébként a napokban összegyűlt, jelenleg 1016-nál tart a számláló, a kezdeményezéshez itt lehet csatlakozni.
A kezdeményezők egyébként négy megoldást javasolnak a neonreklámok fennmaradása érdekében.
• Az egyik, hogy ha egy épület tulajdonosai szeretnék felújítani a házuk falán található régi neonfeliratot, akkor legyen módjuk erre támogatást kérni az önkormányzattól.
• A másik, hogy eredeti helyükön nem szívesen látott neonreklámot legyen lehetőség örökbe fogadni, ha egy üzlet vagy épület vállalja, hogy felújíttatja az így megszerzett neont, és úgy helyezi el, hogy a nagyközönség számára is látható legyen. Ebben az esetben a neon az önkormányzat tulajdonába kerülne, hogy ha megszűnik az adott üzlet, akkor se kallódjon el a műtárgy.
• Ha nincs a neonra jelentkező, akkor azt javasolják, hogy a nem gondozott fényfeliratokat fogadja be az önkormányzat, majd adja kölcsön felújításra és kiállításra.
• Negyedik ötletként pedig a felújított neonokat a budapesti múzeumokkal együttműködve, vagy önálló tárlatként is ki lehetne állítani.
