Életem címmel jelent meg Philip Zimbardo önéletrajzi könyve. Ennek kapcsán megvizsgáltuk azt is, mennyire tekinthető etikusnak a pszichológus hírnevét megalapozó, sok vitát kiváltó stanfordi börtönkísérlet.
Az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) 1971-es kongresszusán Philip Zimbardo, a Stanford Egyetem kutatója előadást tartott egy korábbi kutatásáról, de az előadás végén hagyott öt percet egy nagyon friss kísérlet eredményeinek első nyilvános ismertetésére – olvasható Zimbardo most megjelent, Életem című memoárjában. Ehhez hasonló kísérletet soha nem végzett senki, és (ma már nyilvánvaló) soha nem is fog újra. Amikor vége lett az előadásnak, odament hozzá a közönség soraiból egy volt gimnáziumi osztálytársa, és megölelte. Az osztálytárs ezt mondta neki: „Ó, istenem! Köszönöm! Felmentettél az összes etikai vád alól, mert mostantól a tiédet fogják a világ legetikátlanabb kísérleteként emlegetni, nem az enyémet.” A volt gimnáziumi osztálytárs Stanley Milgram volt.
Természetesen a stanfordi börtönkísérletről volt szó, ami akár tetszik, akár nem, a XX. század egyik (ha nem a) legfontosabb pszichológiai kísérlete.
• Hogyan viszonyul Zimbardo a kísérletet ért kritikákhoz?
• Igazságot tehetünk-e a vitában?
• Hogyan értékeli a pszichológus ma a kísérletet és Zimbardo eljárását?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
