Legyenek saját történeteink

Március 24-én jelent meg a Muzsik és Volkova Soha jobbkor cím albuma. Az orosz-magyar testvérpárral – Farkas Jánossal, vagyis Muzsikkal és Farkas Krisztinával, azaz Volkovával – a május 19-ei lemezbemutató próbaidőszakában beszélgettünk. (Nem titkoltan baráti hangnemben, aminek előzménye, hogy a lemezen az interjú készítője is közreműködik.)

Az a fontos, hogy legyenek saját életszagú történeteink, amelyeket úgy adunk vissza, ahogy a szókincsünk, kifejezőkészségünk, személyiségünk engedi – mondja Muzsik, gitáros-énekes, dalszerző, szövegíró, aki saját véleménye helyett ma már szívesebben meséli el azokat a történeteket, amelyeket lát, hall, olvas vagy épp kitalál. A nemrég megjelent lemezen ugyanakkor vannak olyan dalok is, amelyek stílusgyakorlatként indultak: a Poharak, bögrék ihletője Beck Zoli volt a 30Y-ból, az Ági és az emberszerűt a Krisztina körúti nemi erőszak formálta dallá, a Gyújts rá, Jézus pedig egy gondolatkísérlet a Megváltóval való találkozásról.

Farkas Krisztina mindezzel kapcsolatban elárulta, bár nagy hatást gyakorolnak alkotói munkásságukra az olyan krónikások, mint Cseh Tamás, Dinnyés József, Kollár-Klemencz László, vagy Vlagyimir Viszockij, de saját szájuk íze szerint formálják történeteiket dalokká, így pedig nem okoz nehézséget az epigonná válás elkerülése.

A Muzsikkal és Volkovával készült interjúban egyebek között szó esik Záhonyról, orosz identitásról, ruszkizásról a rendszerváltás utáni időszakban és arról, hogy a kétezres években ismét divatba jött a szláv kultúra, aminek most valószínűleg vége.

A teljes interjút a Magyar Hang május 13-án megjelent, 2022/20. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!