Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja hatalmas károkat okozott az orosz űrkutatásnak, és ezzel a nemzetközi űregyüttműködéseknek is – hihetnénk a Roszkozmosz vágyai szerint. A valóság azonban az, hogy az agresszió miatt tovább hidegülő kollaboráció csak jobban láthatóvá teszi a posztszovjet űrprogram vergődését, aminek legfőbb oka a szegénység. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak az űrkutatásban, Oroszország hamarosan az Egyesült Államok, Kína és India árnyékában totálisan eljelentéktelenedik. Sőt egyes elemzők szerint már most sem tekinthető számba vehető tényezőnek.
Miután Oroszország február végén rátámadt Ukrajnára, a nyugati világ pedig (vélhetően az oroszokat is alaposan megdöbbentve) egységesen szakított meg szinte mindenféle együttműködést az agresszorral, márciusban az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz igazgatója, Dmitrij Rogozin, aki még a szükségesnél is sokkal hangosabban putyinista, konkrétan a Nemzetközi Űrállomás (ISS) lezuhanásával fenyegette meg a NASA-t (és minden országot, ami éppen alatta fog tartózkodni). Az űrkutatási együttműködések jelentős részét is felfüggesztette a NASA és az ESA (Európai Űrügynökség), illetve a nyugati szankciók miatt az oroszok nem voltak képesek beszerezni az űrkutatásban (és a hadászati rakétatechnológiában) is használt elektronikai eszközöket, így Rogozin odáig ment, hogy megjelentett egy világtérképet arról, hova zuhanhat az ISS. Minthogy az orosz modul felelős az ISS orbitális pályán tartásáért, és ez az orosz narratíva szerint a szankciókkal ellehetetlenül, „az országok, különösen a háború kutyái által vezetett országok lakosságának gondolniuk kell az Oroszország ellen szankciók árára” – fenyegetőzött alig leplezetten Rogozin.
• Mire képes valójában az orosz űrprogram?
• Mi a sorvadás legfőbb oka?
• Hogyan tervezik az oroszok a jövőt?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
