Mi kerülhet a rovarpolcra?

A lakosság tényleges informálása helyett hisztériakeltés folyik rovarfehérjeügyben – vélekedett Antonovits Bence Dániel rovaripari szakértő a „bogárevés” körül kialakult polémiáról. Az apropót az adja, hogy az Európai Bizottság január végén engedélyezte egy holland és egy vietnámi cégnek a házi tücsök részben zsírtalanított porának és az alombogárlárvának az élelmiszerekben történő felhasználását, így a magyarországi forgalmazás is lehetséges.

Bár a rovarfehérjék – korábban a közönséges lisztbogár és lárvája, a keleti vándorsáska és a házi tücsök – új élelmiszer-összetevőként történő engedélyezése már 2021 óta megy az unióban, ezekből nem lett akkora cirkusz, mint a mostaniakból. Úgy tűnik, az Orbán-kabinet most látta igazán elérkezettnek az időt arra, hogy megvédje a magyarok étkezési kultúráját Brüsszeltől. Így a rovarok elleni kommunikációs hadjáratát kiegészítette egy társadalmi egyeztetésre bocsátott rendeletmódosítással (lapzártánkig még nem jelent meg a Magyar Közlönyben), amelynek szövegében az áll: a rovarfehérjét tartalmazó élelmiszer esetén legalább a termék megnevezésére használt betűmérettel megegyező betűmérettel fel kell tüntetni a „Figyelem! Az élelmiszer rovarfehérjét tartalmaz!” feliratot. Ráadásul az ilyen termékeket elkülönített módon kell kihelyezni a boltokban.

• Van-e nálunk fehérjehiány?
• Hányan fogyasztanak rovarokat ma a világban?
• Érdemes-e Magyarországnak beszállni a rovarbizniszbe?

A teljes cikket a Magyar Hang március 17-én megjelent, 2023/11. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!