Eltelt egy hónap, ismét itt a Magyar Hang havonta jelentkező melléklete, a Budai Hang! Legfrissebb számunkban, nyolc oldalon!
Forróság után özönvíz és áradás: az extrém időjárás a városokat is megterheli, hogyan találhatunk választ a kihívásra? Budapest éghajlata, ahogy az egész országé, az elmúlt évtizedekben nagy változásokon esett át. Az egyre forróbb és szárazabb nyarak, a csapadékeloszlás egyenetlenné válása komoly kihívások elé állítják a várost. A ránk váró feladatok közül kettő különösen sürgető: az egyik a rendkívül intenzív záporok és zivatarok okozta terhelés kezelése, a másik pedig a csapadék megtartása. Szerencsére mindkettőre vannak már bevált módszerek. Már csak alkalmazni kellene őket – cikkünkből kiderül, hogyan.
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata precedens értékű kezdeményezést indított el a párkapcsolati és családon belüli erőszak áldozatainak megsegítésére. Az önkormányzat és civil szervezetek, köztük a NANE és a Patent Egyesület, közösen dolgoznak azon, hogy az üresen álló önkormányzati lakások krízislakásokká alakuljanak, és biztonságos menedéket nyújtsanak azoknak a nőknek és családoknak, akik súlyos bántalmazás áldozatai lettek. A projektről az alpolgármesterrel és a szakmai partnerek képviselőivel beszélgettünk.
A víz partjain már túllépett, a bőszült folyam a váci töltést már átszakította, de a jég folyvást haladván, a nézők csoportja s majd minden azt hitte, hogy mérgét már kiöntötte. Ezen reményben színházba mentem, s még nem vala vége a darabnak, midőn híre futamodott, hogy a víz már a városban van – így örökítette meg az 1838-as pesti árvíz első éjszakáját naplójában Wesselényi Miklós báró, aki hamarosan a mentés irányítójaként tűnt fel a jeges víz alá merült városban, helytállásáért kiérdemelte az „árvízi hajós” eposzi jelzőt. A pusztító árvíznek, amely Pest házainak több mint felét elsodorta, a város több pontján állítottak emléket, az épületek falain jelezve, meddig emelkedett a Duna vízszintje. Budára, a Bem térre is került egy ilyen mementó, az egykori Radetzky-laktanya lebontása idején azonban az emlékműnek nyoma veszett. Cikkünkből kiderül, hogy hová került a tábla, és az is, hogy mikor térhet vissza eredeti helyére.
Bringás kánaán, vintage ruhák és tudatos közösségek: 2021 óta számos új hellyel gazdagodott a Margit körút és környéke. Három éve indította útjára a II. kerületi Önkormányzat a Margit-negyed programot, amelynek célja, hogy Buda egyik meghatározó, mégis egyre reménytelenebb helyzetben lévő területének, a Margit körút és környékének méltatlan állapotán javítsanak. Megnéztük, mi változott arrafelé az elmúlt években.
Hol találjuk Buda legszebb mesejátszótereit? A régi kedvencek, Vuk, Pom-Pom és Rumini után Süsü is felbukkant. Bár a kánikulának vége, a vénasszonyok nyara talán még tartogat pár kellemes őszi hetet, amikor a kisgyerekes családok végiglátogathatják Buda mesejátszótereit. A kínálat igen gazdag, sőt a napokban tovább bővült: szeptember 7-én, a II. kerületi Nagy Imre téren megnyitotta kapuit a főváros első tematikus Süsü-játszótere.
Történelmi foghíjtelken építkezik Schmidt Mária – és gyermekei, Ungár Anna és Ungár Péter – cége. A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) a Városmajor utca 35. alatti Budai Központi Kézbesítő Posta átalakításával, valamint a mellette álló, ma parkolóként használt üres terület beépítésével hozza létre a Major Park művésznevű komplexumot. A látványtervek alapján a fém-üveg külső héj alatt beton dominálta, letisztult irodák várják a tehetős bérlőket, akik Magyarország XX. századi történetének egyik legsötétebb, legvéresebb helyén parkolhatják majd le felső kategóriás járműveiket.
A magyarországi holokauszt 80. évfordulóján tűzfalfestménnyel emlékeztek a mártírhalált halt költőre, Szenes Hannára. – A vágyam még mindig és folyton: író, író szeretnék lenni. Nem tudom, dicsőségvágy, szereplési vágy ez, de az olyan nagyszerű érzés, mikor az ember valamit jól megír, hogy azért, úgy hiszem, érdemes vállalni az írás küzdését. Az átlagon felüli embernek nagyobb fájdalmai, de nagyobb örömei is vannak, és én inkább választanám ezt a hétköznapi ember élete helyett. Ezt már nem az írói pályáról gondolom, mert átlagon felülinek nem a híres embert tartom okvetlen, hanem a nagy lelket. És én nagy lélek szeretnék lenni! Ha Isten engedi – írta naplójában Szenes Hanna, 1935 áprilisában. A Palesztinába kivándorolt fiatal lány 1944 márciusában ejtőernyősként, egy különleges alakulat tagjaként tért vissza szülőföldjére, hogy megakadályozza a magyarországi zsidók deportálását. Nem sokkal később elfogták, majd a nyilas hatalomátvétel után, bírósági ítélet nélkül kivégezték. Emlékét a Széna téri szobra mellett immár falfestmény is őrzi a Frankel Leó úton.
Mindez a legújabb Budai Hangban, a szeptember 20-á megjelent Magyar Hang 8 oldalas mellékletében!
