Eldőlt, hogy nem a parton, hanem a Királyok útja–Nánási úton építik ki a Római-part árvízvédelmi vonalát, ezzel a természet megmenekült, a mobilgát támogatói azonban „népirtási kísérletről” beszélnek. Az évtizedes vita mégsem zárult le, hiszen a védvonal megépítéséhez még hiányzik közel 30 milliárd forint.
Néhány óra után már gondolkodás nélkül, automataként pakoltuk a homokzsákot a rögtönzött gátra, de akárhogy igyekeztünk is, a víz volt a gyorsabb, átbukott a védmű fölött, és sorra öntötte el a Római-part hullámterében álló házakat. A 2006-os árvíz idején rengeteg önkéntes (is) érkezett a partra, hogy segítsen feltartóztatni a rekordmagasan, 860 centiméteren tetőző Dunát (2013-ban 891 cm-t mértek), ám az a részsikerek ellenére is egyértelművé vált, hogy a természeti erőn egyszerű homokzsákokkal nem lehet felülkerekedni. A part mentén fekvő, mintegy 70 hektáros terület árvíz esetén védtelen, a régóta esedékes gátrendszer nyomvonala azonban a hullámtér nehezen megindokolható beépítése miatt politikai kérdéssé vált. Idén kiderült, nem a környezetet jelentősen károsító parti változat készül el, hanem a Nánási út–Királyok útja mentén épülhet meg a védelmi vonal. Amint lesz rá elegendő forrás.
Az egyre gyakoribb kiöntések miatt 1953-ban emeltek ideiglenes földsáncot, vagyis úgynevezett nyúlgátat az említett útszakasz magasságában a Római-parton. Közel három évtizeddel később elkészült a békásmegyeri lakótelepet védő gát, ezt követően egyre gyakrabban merült fel a védvonal meghosszabbítása, amire azonban nem került sor. Az ezredforduló idején megindult a partszakasz átalakulása: a csónakházas részt üdülőnek álcázott lakóházak, majd lakóparkok lepték el – köszönhetően egyebek mellett annak, hogy Tarlós István, akkori III. kerületi polgármester a területen engedélyezte a maximális beépítést. Vagyis a néhány régi házat leszámítva a hullámtéren álló ingatlanok a jogi kiskaput kihasználva épültek fel. És ahogy nőtt a (nem hivatalos) lakóépületek száma, úgy lett egyre látványosabb az árvizek pusztító hatása is, a szabályozási szürke zóna előnyeit élvezők pedig egyre hangosabban követelték a helyi ingatlanok védelmét.
Befektetés és ingatlanspekuláció?
Köztük volt, és van a mai napig Egri Gábor milliárdos vállalkozó, a part menti mobil gát tervét támogató Egyesület a Római-partért alelnöke, aki számos fórumon adott hangot véleményének, mely szerint Karácsony Gergely főpolgármester döntésével „kétezer embert tolnak bele a Dunába”. Arról az elsősorban a kormánypárti médiumokban megszólaltatott üzletember nem ejtett szót, hogy milyen érdekeltségei vannak az árterületen belül. A Magyar Narancs 2016-os cikkéből kiderült, hogy az akkor a száz leggazdagabb magyar között számon tartott Egrié a közvetlenül a partra épült négycsillagos, 63 szobás Holiday Beach Budapest Wellness and Conference Hotel.
Nem Egri az egyetlen hangos civil: az Átlátszó az említett egyesület több más tagjának hátterét feltáró cikksorozata rámutatott, hogy a mobil gátért kiáltó helyiek egy része valójában a befektetését igyekszik megóvni a víztől. Környezetvédők és ellenzéki politikusok többször rámutattak, hogy a part menti megoldás hátterében ingatlanspekuláció sejlik fel, hiszen a mobil gát megépültét követően a hullámteret lakóövezetté nyilvánítanák, és azzal sokszorosára ugrana a telkek és a már ott álló épületek értéke.
A gát nyomvonalának valódi tétje azonban a természet megóvása, amennyiben ugyanis a parton épülne meg az Orbán-kormányok és a főváros korábbi vezetése által támogatott védvonal, az jó eséllyel tönkretenné a környezetet, a terület végleg elveszítené azt az arculatát, amely eddig vonzóvá tette. Az árvíz idején összeszerelhető lapokból álló szerkezet nevében barátságosan cseng a „mobil” szó, a teljes építmény azonban nagyon is állandó, annak megépülésével voltaképpen egy új partszakasz jönne létre.
– Gátat a partra! – írták a transzparenseikre az Egyesület a Római-partért aktivistái egy március eleji lakossági fórumon, ahol mások mellett Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes ismertette a védmű terveit. A mobil gát hívei akkor a Metropolnak nyilatkozva elmondták, hogy álláspontjuk szerint az érintett kétezer ember jogszerűen tartózkodik a hullámtéren, és Karácsony Gergely páros lábbal tiporja a jogaikat. – Ez békeidőben elkövetett népirtási kísérlet – fogalmazott Búzás Antal Győző, az egyesület elnöke. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy március eleji kormányinfón védelmébe vette a mobilgát híveit, mert mint mondta, „több érv szól amellett, hogy a part mentén épüljön meg a gát, még akkor is, ha nem minden ott lévő ház az építési engedély birtokában épült annak idején”.
Lesz-e pénz a védvonalra?
Árnyalja ugyanakkor a képet a Kúria egy korábbi döntése, amely szerint „a folyók hullámterében a helyi önkormányzatot nem terheli árvízvédelmi kötelezettség, az ott elhelyezkedő ingatlanok tulajdonosai csak saját kockázatukra végezhetnek építési és gazdálkodási tevékenységet, az önkormányzat az árvíz okozta károk megtérítésére nem köteles”. Ez az állásfoglalás azért is lényeges, mert az Egyesület a Római-partért kilátásba helyezte, hogy kártértérítési követeléssel fognak fellépni a fővárossal és a III. kerülettel szemben.
A vita tehát még nem ért véget, és vélhetően hosszú ideig nem is fog. A Nánási út–Királyok útja mentén épülő gáttal kapcsolatban egyelőre még az engedélyezés és a tervezés is hátravan, leghamarabb 2027-re készülhet el az árvízvédelmi vonal, mondta Kerpel-Fronius Gábor az Inforádió műsorában március elején, de hozzátette azt is, hogy a fejlesztés nem szerepel a kormány prioritásai között. A „legrosszabb esetben” 28,3 milliárd forintba kerülő beruházást a főváros aligha engedheti meg magának.
– Jó hír, hogy véget ért egy lassan két évtizedes döntésképtelen helyzet, és most már egyértelmű, melyik nyomvonalon fog felépülni a védmű, így belátható időn belül megoldódhat a kerület árvízbiztonsága – válaszolta a Budai Hang megkeresésére Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata. Hangsúlyozták, fő céljuk, hogy a Csillaghegyi-öblözet mintegy 55 ezer lakosának árvízvédelmét a lehető legkisebb környezetkárosítás mellett garantálják. Ennek a célnak megfelel a tervezett Királyok-Nánási út mentén tervezett nyomvonal, amellyel az unokáink számára is megőrizhetünk egy természetközeli dunai partszakaszt a fővároson belül – írták.
Az önkormányzat szerint a hullámtérben álló épületek státusza nem változik: „eddig is hullámtérben voltak, ezután is ott maradnak. Ezen a területen jellemzően az árvízveszély figyelembevételével történtek az építkezések, ezért az épületek döntő többsége képes kezelni egy esetleges árvíz helyzetet.” A projekt finanszírozása kapcsán az önkormányzat elárulta, jelenleg még tervezési fázis zajlik, a kivitelezés költségeit csak az elkövetkező évekre kell előteremteni. A főváros már be is jelentette, hogy EU-s pályázati pénzek segítségével tervezi finanszírozni a beruházást.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/16. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg, április 21-én.
