A globális felmelegedéssel sokasodnak és erősödnek a repülőket veszélyeztető turbulenciák

tud

Ahogy lapunk is megírta, néhány nappal ezelőtt a Singapore Airlines Londonból Szingapúrba tartó járata erős turbulenciába került, ezért kényszerleszállást hajtott végre Bangkokban. A súlyos légörvény miatt egy utas meghalt és több mint húszan megsérültek. A gép mintegy 11 kilométer magasan repült, amikor három perc alatt hirtelen 9,4 kilométer magasságra zuhant le. A repülőgép hirtelen elkezdett felfelé dőlni, majd rázkódni, ezután következett be a drámai zuhanás. Mindenki, aki ült, ám nem volt bekötve, azonnal a mennyezetbe csapódott. A turbulencia időnként viharokhoz kapcsolódik, de szó szerint a derült égből is megjelenhet, így nehéz előre jelezni.

A szaknyelvben derült égből származó (clear-air) turbulenciáknak nevezett légköri jelenséget a légkör nyugatról keleti irányban fújó állandó légáramlataiban, vagyis a futóáramlásokban (jet streamekben) keletkező kaotikus áramlási mintázatok hozzák létre. A nyugatról kelet felé tartó repülők rendszerint igyekeznek a futóáramlások nyomvonalát követni, mert az állandó erős szél üzemanyag-megtakarítást eredményez, illetve akár jelentősen is lerövidítheti a menetidőt. Csakhogy a futóáramlások (ahogy a meteorológiában szinte semmi) nem viselkednek tökéletesen prediktálható módon, szinte mindig előfordulnak bennük kaotikus jelenségek – ezek az örvénylő turbulenciák, amelyek megütik a repülő szárnyát, miközben átrepül rajtuk. Alig van olyan repülőút, ami közben az utasok ne szembesülnének a turbulenciák hatásaival, azok azonban általában csak minimális rázkódást eredményeznek. Esetenként viszont a turbulencia olyan intenzív lehet, ami rongybabaként dobálja a gépet akár több száz méter távolságra is.

• Miért veszélyesek a derültég-turbulenciák?
• Milyen, az utasok szemében népszerűtlen intézkedések jöhetnek miattuk?
• Miről tehet a klímaváltozás?