Gyakran egy hanggal kezdődött, amelyet az emberek nehezen tudtak leírni. „Zümmögés”, „fémcsiszolás”, vagy valamilyen „szúrós nyikorgás” – a legtöbben ehhez hasonlították az első tüneteket. Hiába dugták be a fülüket, a hangok maradtak. Akik nem hallottak zajt, azok forróságot vagy nyomást éreztek. E tüneteket aztán hónapokig tartó szédülés és fáradtság követte.

Nagyjából így lehet összegezni az elmúlt évek legrejtélyesebb „betegségét”, amely először 2016-ban az Egyesült Államok havannai nagykövetségén tűnt fel. A kubai fővárosban hosszú évtizedek után nyitott ki újra az amerikai képviselet. Nem sokkal később már 26 CIA-ügynök, diplomáciai alkalmazott és családtagjaik számoltak be a rejtélyes rosszullétekről.

Az eltelt öt évben a furcsa ügyek száma csak szaporodott: Kuba után Oroszországból, Kínából, majd legújabban Vietnamból, Indiából, Berlinből, Bécsből és már Kolumbiából is jelentettek hasonló eseteket. Immár több százra tehető a Havanna-szindróma néven elhíresült tünetegyüttes áldozatainak száma. A célpontok pedig leginkább amerikai hírszerzők, diplomaták és családtagjaik. Az egészben a legfurcsább pedig az, hogy még maga az amerikai kormányzat is titkolózott a saját emberei előtt.

Sokan a mikrohullámra gyanakodnak, míg akad olyan tanulmány is, amely szerint az egész mögött egy nemrégiben felfedezett tücsökfaj áll.

• Miből gondolják, hogy valamiféle mikrohullámú szerkezet (netán fegyver) állhat a háttérben?
• Miért titkolózik az amerikai kormányzat?
• Mit mond a Havanna-szindrómában szenvedőket képviselő ügyvéd?