A háború, amit Joe Biden a háta közepére kíván

A háború, amit Joe Biden a háta közepére kíván

Joe Biden amerikai elnök nézi, amint katonák viszik a jordániai dróntámadásban elhunyt, 24 éves Kennedy Sanders amerikai őrmester földi maradványait tartalmazó koporsót a Delaware államban lévő Dover légitámaszponton 2024. február 2-án (Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds)

Azt gondolom, hogy 1973 óta, de talán még azelőtt sem volt olyan veszélyes a helyzet, mint amilyennel most szembesülünk a régióban – így jellemezte washingtoni szemszögből a közel-keleti eseményeket Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki a napokban már ötödjére látogatott el a térségbe a Hamász Izraelre mért tavaly október eleji támadássorozata óta.

Amerikai vezető elemzők szerint Joe Biden elnöknek olyan háborús kihívással kell megküzdenie a Közel-Keleten, amit a háta közepére sem kíván, főleg egy elnökválasztási évben. A helyzet ugyanis nagyon kényes, ráadásul sokan azt állítják, Amerika semmiképp sem akar konfliktusba keveredni Iránnal. Ahogy Teherán sem akar közvetlen konfliktust az Egyesült Államokkal, hiába számítanak ők a Hamász, a szintén gázai Iszlám Dzsihád, a libanoni Hezbollah vagy épp a jemeni húszik mérvadó „szponzorainak”. E csoportok pont arra jók Iránnak, hogy oda-odaszúrjanak az Egyesült Államoknak és térségi szövetségeseinek. Az amerikai kormányzat kilátásait nehezíti, hogy az izraeli kormány és Benjámín Netanjáhú kormányfő ugyanakkor továbbra is kiáll a gázai szárazföldi hadműveletek mellett, pedig a támadások lassan 28 ezer emberéletet követeltek.

• Hány amerikai katona állomásozik most a térségben?
• Hány támadást hajtottak végre közel-keleti  amerikai katonai létesítmények ellen tavaly október óta az Iránhoz köthető milíciák?
• Mekkora volt Egyiptom kieső bevétele a Szuezi-csatornából idén januárban a jemeni húszik támadásai miatt?
• Mit szeretne elérni az amerikai diplomácia a gázai offenzíva és az izraeli-palesztin konfliktus ügyében? 

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a
Magyar Hang hetilap február 15-ig kapható 2024/6. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!

A háború, amit Joe Biden a háta közepére kíván

A háború, amit Joe Biden a háta közepére kíván

Joe Biden amerikai elnök nézi, amint katonák viszik a jordániai dróntámadásban elhunyt, 24 éves Kennedy Sanders amerikai őrmester földi maradványait tartalmazó koporsót a Delaware államban lévő Dover légitámaszponton 2024. február 2-án (Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds)

Azt gondolom, hogy 1973 óta, de talán még azelőtt sem volt olyan veszélyes a helyzet, mint amilyennel most szembesülünk a régióban – így jellemezte washingtoni szemszögből a közel-keleti eseményeket Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki a napokban már ötödjére látogatott el a térségbe a Hamász Izraelre mért tavaly október eleji támadássorozata óta.

Amerikai vezető elemzők szerint Joe Biden elnöknek olyan háborús kihívással kell megküzdenie a Közel-Keleten, amit a háta közepére sem kíván, főleg egy elnökválasztási évben. A helyzet ugyanis nagyon kényes, ráadásul sokan azt állítják, Amerika semmiképp sem akar konfliktusba keveredni Iránnal. Ahogy Teherán sem akar közvetlen konfliktust az Egyesült Államokkal, hiába számítanak ők a Hamász, a szintén gázai Iszlám Dzsihád, a libanoni Hezbollah vagy épp a jemeni húszik mérvadó „szponzorainak”. E csoportok pont arra jók Iránnak, hogy oda-odaszúrjanak az Egyesült Államoknak és térségi szövetségeseinek. Az amerikai kormányzat kilátásait nehezíti, hogy az izraeli kormány és Benjámín Netanjáhú kormányfő ugyanakkor továbbra is kiáll a gázai szárazföldi hadműveletek mellett, pedig a támadások lassan 28 ezer emberéletet követeltek.

• Hány amerikai katona állomásozik most a térségben?
• Hány támadást hajtottak végre közel-keleti  amerikai katonai létesítmények ellen tavaly október óta az Iránhoz köthető milíciák?
• Mekkora volt Egyiptom kieső bevétele a Szuezi-csatornából idén januárban a jemeni húszik támadásai miatt?
• Mit szeretne elérni az amerikai diplomácia a gázai offenzíva és az izraeli-palesztin konfliktus ügyében? 

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a
Magyar Hang hetilap február 15-ig kapható 2024/6. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!