Harapófogóban érezhetik magukat az orvostechnikai eszközök és egészségügyi segédeszközök gyártói, importőrei és forgalmazói, hiszen immár nemcsak az óriási – év közepéig 25 milliárd forintra rúgó – lejárt kintlévőségeikre kell megoldást találniuk, hanem az infláció és a szállítási költségek miatt megnövekvő árakra is. Amelyeket aligha tudnak érvényesíteni a legnagyobb megrendelővel, vagyis az állammal szemben.
Legalább húszszázalékos áremelés lenne indokolt az orvostechnikai eszközök piacán a termékeket és alapanyagokat érintő infláció miatt, ám ezt aligha tudják érvényesíteni az importőrök és nagykereskedők, hiszen az egészségügy finanszírozására nem lesz több pénz. Az áremelést nehezíti az is, hogy az eszközbeszerzési szerződések általában egy évre szólnak, rögzített áron – fejtette ki lapunk érdeklődésére az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. Rásky László szavai szerint az ágazat egyébként sincs könnyű helyzetben, hiszen az állam fizetési fegyelme finoman szólva is hagy kívánnivalót maga után: a lejárt tartozások minden év végén több tízmilliárd forintra rúgnak, az idei tendencia alapján idén is körülbelül ötven milliárd forintnyi kintlévőséget halmozhatnak fel a közfinanszírozásban működő intézmények összesen. Ehhez jön hozzá az infláció, ami – legalábbis ebben a termékkörben – nem magyarázható a háborúval.
• Hol helyezkedik el Magyarország az egészségügyi eszközökkel kapcsolatos állami kiadások uniós rangsorában?
• Miként lehetséges, hogy még mindig a 2003-as piaci áron vásárol az állam eszközöket?
• Milyen hatással van mindez a minőségre?
A teljes cikket a Magyar Hang augusztus 19-én megjelent, 2022/34. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
