Mélytengeri bányászat nélkül nincs elektromos átállás?

Nem hétköznapi kísérletet hajtott végre tavaly októberben San Diego partjaitól mintegy 2300 kilométerre délnyugatra a kanadai székhelyű Metals Company bányavállalat. Egy kisebb ház méretű, 90 tonnás önműködő monstrumot engedtek le az óceán fenékre, mintegy 4800 méter mélyre. A „próbafúrás” célja az volt, hogy megnézzék, a mélytengeri bányászatra fejlesztett gigantikus eszköz mire képes. A Metals Company vezérigazgatója, Gerard Barron szerint a tesztjüket siker koronázta. Próbaüzemének végére a jármű több mint 3000 tonna fémekben gazdag követ szállított a felszínre – derült ki az amerikai Wired magazin riportjából.

Évtizedek óta beszélnek a mélytengeri bányászatról, ám ez a fejlesztések révén mára vált igazán kézzelfogható valósággá. Az iparágat ráadásul a megújuló energiára való átállás is fűti. Az elektromos járművek és eszközök akkumulátorainak előállításához ugyanis több milliárd tonna kobaltra, lítiumra, rézre és más fémekre lesz szükség. A robbanásszerűen növekvő kereslet kielégítése érdekében a bányavállalatok, az autógyártók és a kormányok a chilei sivatagoktól az indonéziai esőerdőkig a bolygót potenciális bányák után kutatják, illetve a meglévőket bővítik.

• Mit bányásznának több ezer méter mélyen a tengerben?
• Mit és mekkora mennyiséget rejthetnek az óceánfenék?
• Hogyan próbálják meg kijátszani a jelenleg érvényben lévő kitermelési tilalmat?
• Milyen környezeti károkat okozhat a mélytengeri kitermelés?