Magyar katonák járják a sötét, hideg orosz tájat a világháború poklában, partizánok után kutatnak. Falusiakat terelnek egy épületbe, vegzálják, egyikük-másikuk talán szánja is őket. Kik ők, miért voltak ott? Hősök, áldozatok, elkövetők? Nagy Dénes új filmje, a Természetes fény már bemutatása előtt felkavarta az állóvizet. A rendezővel a történelmi háttér mellett az amatőr szereplők toborzásáról és berlini díjáról is beszélgettünk. Megtudhattuk tőle: csak magyar pénzből nem készülhetett volna el ugyanígy a magyar-lett-német-francia koprodukció, miután a külföldi forgatás nagyon fontos eleme volt a végeredménynek. Ahogy az amatőr szereplők is: többek közt marhapásztorok közt toboroztak.
– A háborúhoz mindenkinek van valamilyen viszonya, és ezért nem olyan bonyolult beleélni magukat az embereknek. A szereplők kaptak egy katonai kiképzést a forgatás előtt, már Lettországban. Elpróbáltuk például, milyen betörni egy házba. Egy jelenetben a helyi, lettországi orosz falusiakból toborzott szereplőket, öregeket, nőket és gyerekeket kellett a falhoz állítani. És hát meglepően jól ment. A gyerekek sírva is fakadtak a próbákon. Előtte nem gondoltam volna, hogy ennyire könnyen megy, ennyire egyértelmű egy ilyen szituáció. Itt nem kellett nagyon eljátszatni semmit – mesélte Nagy Dénes a forgatásról.
Rákérdeztünk arra is, nem tartott-e például a kormánypárti médiából érkező támadásoktól. Hiszen szeretik bírálni azokat a filmeket, amiknél nem az az egyértelmű narratíva, hogy a magyar katonák hősök voltak. – Nem féltem ettől. A film történetében mindig arra törekedtem, hogy a lehető legszemélyesebb viszonyom legyen hozzá, és ebben állandóan vizsgálni, elemezni kell önmagadat is. A lelkiismeretedre hallgatni, hogy hol vagy te ebben a történetben. Érzésem szerint ebbe a filmbe csak távolról lehet belekötni, hiszen pont az egész helyzet komplexitását akarja kibontani. A legkevésbé sem kategóriákban gondolkodtam, hogy a magyar katonák hősök vagy épp elkövetők, esetleg áldozatok. Ezek mind egyszerre igazak – mondta lapunknak Nagy Dénes.
Erről is olvashat az interjúban
• Minek nevezhetjük ezeket a katonákat? A történelem áldozatainak?
• Mi történt a film készítése óta a szereplőkkel? Járják a rendezővel a fesztiválokat?
• Elhangzott a többi gyártó nemzet valamelyikétől, hogy valamilyen történelmi részletben nem értenek egyet?
A válaszokat és a teljes interjút a Magyar Hang szeptember 17-én megjelent, 2021/38. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!