Magyarország köztudottan pazarlóan bánik az energiával. A lakosság energiafelhasználása nagyobb a kívánatosnál, hiszen nemcsak a szigetelés hiánya miatt falják a fűtési energiát a hazai ingatlanok, de a korszerűtlen kazánok, vízmelegítők és egyéb elektromos készülékek is több energiát fogyasztanak a feltétlenül szükségesnél. Emellett a gazdaság is energiapazarló, hiszen az Energiaklub számításai szerint Magyarországon kétszer annyi energia szükséges egységnyi GDP előállításához, mint Ausztriában, ráadásul hazánk folyamatosan jelentős energiaimportra szorul.
Ezen a kedvezőtlen képen igyekezett változtatni több kormányzati program is, amely egyrészt napenergia-termelésre, másrészt lakóingatlanok szigetelésére és komplex energetikai fejlesztésekre adott támogatást. Ezek a próbálkozások azonban egyrészt a források hiányos rendelkezésre állása, másrészt az Oroszország ukrajnai területszerző háborúja következtében megsokszorozódó energiaárak okozta tetemes építőipari áremelkedés miatt kevéssé voltak hatékonyak. Ráadásul a pályázatok keretösszege is olyan alacsony volt, hogy a felújításra szoruló lakásállománynak csak töredéke kaphatott belőle.
• Milyen fejlesztéseket tervez az elsők között a közlmúltban bejegyzett energiaközösség?
• Mikorra várható a hiányos hazai szabályozás teljesssé válása?
• Milyen előnyöket nyújthatnak az energiaközösségek?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
