Szokatlan az Orbán-kormányok gyakorlatában az elmúlt napok jövésmenése. Arra sem volt jó ideje példa, hogy egy miniszter maga döntsön a távozásáról, az meg végképp különös, hogy a lemondás hírének megjelenése után napokig lebegtette az ügyet a miniszterelnök.
Mindez azonban még nem árul el sok mindent a kormányzás minőségéről; jöhetnek váratlan helyzetek, születhetnek váratlan elhatározások. Ha egyet hátra lépünk, látjuk, mi a gond ezzel a fajta hatalomgyakorlással. A személycseré(k)hez vezető eseménysort a kormányzati struktúra átszabására irányuló szándék indította el. Alig fél éve lépett hivatalba az ötödik Orbán-kormány, s a miniszterelnöknek szinte korlátlan mozgástere és elegendő ideje volt az ideálisnak gondolt szerkezet kialakítására. Arra jutott, hogy az oktatáshoz és az egészségügyhöz hasonlóan az energiaügynek sincs szüksége önálló tárcára, míg a gazdaságirányítás kompetenciáinak szétdobása számos minisztérium között alighanem a tudatos, ám kézben tartott káoszteremtés hatalomtechnikai eszközeként szolgál. Az, hogy az energetika különösen kényes területté vált, a kormányalakításkor is tudható volt.
A teljes cikket a Magyar Hang november 18-án megjelent, 2022/47. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!