Macskanyelv és macskakő
Kádár János 1987-ben (Fotó: Fortepan/Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény)

2020. február 2-án F. Zsuzsának (sz. 1988) – aki jegyeket és bérleteket árul a Móricz Zsigmond körtéri „Gombában” működő BKK-jegyirodában – délután fél ötkor ér véget a munkaideje. Összepakolja cuccait, felveszi kabátját, és bevásárolni indul a közeli GRoby áruházba. Amikor a Villányi úton a kereszteződéshez ér, végig kell néznie, ahogy H. Dánielné (sz. 1938) nyugdíjast elgázolja a zebrán egy Suzuki márkájú motorkerékpár.

F. Zsuzsának fogalma sincs arról, hogy H. Dánielné édesapja, M. Imre (sz. 1908) suszter volt, valamint a nyilaskeresztes párt tagja, 1944-ben több tucat zsidó megkínzásában és kiirtásában vett részt. Többek közt Sch. Nelly (sz. 1921) testébe is ő lőtt puskagolyót, minekután a kisasszony a jeges Dunába esett. A kabátja és a cipője a parton maradt. Ezt a kabátot méret után készítette Sz. Frigyes (sz. 1896) terézvárosi szabómester, aki nem szerette a feleségét (Sz. Frigyesné D. Jolánt, sz. 1899). Jolán hiába szült neki három gyermeket, Frigyes az asszonyt egy fiatal, csélcsap lány miatt 1935 tavaszán elhagyta.

R. Mari (sz. 1916), Sz. Frigyes második felesége utálta a gyerekeket, imádta a csokoládét, a második háborúig négy abortusza volt. Tulajdonképpen boldogan élt a szabómester mellett, aki nem követelt tőle túl sok hűséget és mindennap csokoládéval és virággal ajándékozta meg. Ám 1945-ben a házuk pincéjében egyetlen délután leforgása alatt 12 szovjet katona erőszakolta meg a fiatalasszonyt, ezután Sz.-né Mari depressziós lett, mélységes búskomorságba esve élte az életét 1987-ben bekövetkezett haláláig. A lelke pokollá lett, és mindent megtett, hogy a férje életét is pokollá tegye, tulajdonképpen rajta állt bosszút. Sz. Frigyes a pinceajtó túloldalán három óráig várt, közben mindent hallott, végül a katonák, mint egy rongyot, kihajították neki a feleségét. Vigye, nekik már nincs rá szükségük. Mari soha többé nem evett csokoládét, pedig Lenin körúti lakásuktól nem messze működött egy kiváló és közkedvelt cukorkabolt, ahol még macskanyelvet is lehetett kapni. De ő már sosem vett macskanyelvet, sem más nyalánkságot, sőt a lábát sem tette be az üzletbe.

Cserna-Szabó András: A gyógyulásnál is jobban akarjuk tudni, miért lettünk betegek | Magyar Hang

A macskanyelv egy hosszúkás, két végén kidomborodó, a macska nyelvére emlékeztető alakú, 5–8 cm hosszú csokoládérúd, készülhet fehér-, tej- vagy étcsokoládéból, felhasználható közvetlen fogyasztásra vagy cukrászkészítmények díszítésére, megalkotója G. Emil (sz. 1854) svájci származású cukrász. Émile G. 1884 őszén vette át K. Henriktől (sz. 1830) a híres cukrászdát az akkori Gizella (ma Vörösmarty) téren. Azonban 1919-ben a Tanácsköztársaság államosította a burzsoá Budapest jelképének számító cukrászdát, a puccos dámákat kihajították, és az üzlet proletárvagyon lett, a munkások étkeztetését termelőbiztos felügyelte. Az akkor már idős G.-t kizárták gyárából, cukrászdájából és házából. A cukrász belebetegedett a történtekbe, s bár szeptemberre a vörös diktatúrának vége lett, G. novemberben belehalt a bánatba.

S. Károly (sz. 1884) körorvos érkezett a cukrászdába a halál beálltának megállapítására. Akkor még nem sejtette, hogy 72 éves korában egy eltévedt géppuskagolyó fog vele végezni az Üllői út és az Erkel utca sarkán. „Túléltem Isonzót, a Dont, még Rákosit is, és akkor éppen most, bazmeg, hogy csak egy kis kenyérért indultam ide a…” Ezt motyogta a macskaköves utcán fekve, de tovább nem tudott beszélni, mert a tüdőlövés miatt a szájából előbuggyant a vér. „Ne haljon meg, drága Karcsi úr”, sírta T. Klára (sz. 1941) gimnazista, aki a fejét tartotta a szomszéd bácsinak. Klára – akinek apja Recsken tűnt el – pár perccel ezelőtt még Molotov-koktélokat dobált ki az ablakon egy negyedik emeleti szobából, nemsokára azonban elhagyta az országot. Rómában érettségizett, olasz tornatanárnő lett, 2006-ban ment nyugdíjba, azóta Nápolyban él a fiáéknál.

1989. július 6-án Chiara P. éppen osso buccót készített milánói születésű férjének, Paolo P.-nek (sz. 1940), amikor a Szabad Európa rádió bemondta, hogy K. János, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke (sz. 1912) meghalt. Chiara kezében hirtelen megállt a fakanál, és a 48 éves asszony reszketve nyúlt a borosüveg után. A bort (szekszárdi kékfrankos) unokaöccsétől, E. Bálint fogtechnikustól (sz. 1967) kapta ajándékba egy hónapja, mikor a fiatalember (nagyon ifjú) barátnőjével meglátogatta őket otthonukban a Via Pio Molajonin. Bálint a rendszerváltás után megszakította kapcsolatát nagynénjével, és Valentino néven strici lett, magyar lányokat közvetített Dél-Olaszországba. Rövid ideig szerelmi és üzleti kapcsolatot tartott fent O. Beatrixszel (sz. 1974), aki végül elszökött tőle, és Nyíregyházán szülte meg közös gyermeküket, O. Ákost (sz. 1995).

Pokolfajzatok | Magyar Hang

F. Zsuzsa 32 éves jegy- és bérletárus a Villányi út sarkán azt látja, hogy H. Dánielné 82 éves nyugdíjas lassan feltápászkodik a zebrán, leporolja kabátját, majd odabiceg a Suzuki márkájú motorkerékpár mellett mozdulatlanul fekvő O. Ákoshoz, akinek fejéből ömlik a vér. Ennek alighanem már harangoztak, úgy fest, mintha fejbe lőtték volna, gondolja a néni. Mert minden mindennel összefügg. Vagy nem. Ez a kérdés még tisztázásra vár.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/8. számában jelent meg február 21-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/8. számban? Itt megnézheti!