Orbán Viktor „évértékelő” beszédéből csak egy dolog maradt ki: a demográfiai folyamatok értékelése. Volt öntömjénezés, volt hétpontos „családvédelmi akcióterv” – csak arról nem volt szó, hogy mit ért el nyolcévnyi országlásával ez a rezsim.
A tények előli menekülés volt már a beszéd időpontjának megválasztása is, mivel a KSH február 26-ára ígérte a 2018-as demográfiai adatok közzétételét. Azért kellett korábban megtartani az „évértékelést”, hogy véletlenül se kelljen szembesülni a nemzet valós állapotával. Mindennél ékesebben beszél a tény, hogy a miniszterelnök gondosan elkerülte bármilyen demográfiai számadat említését, kizárólag lózungokból, jelszavakból és andalító álmokból építette fel az „évértékelést”.
Nagyon kár a benzinért - a családvédelmi akciótervről | Magyar Hang
Ha az állam pénzt szán a társadalom meghatározott csoportjainak, azt úgy tegye, hogy a társadalom egésze számára is jövőbe mutató folyamatokat indít el.
Lássuk a tényeket: 2018-ban – a KSH sajnos immár kétes hitelű adatai szerint – 89 800 gyermek született, 1800-zal kevesebb a 2017. évinél, a fogyatkozás tehát 2 százalék, a 2016. évihez képest pedig 3,5, 3270 a születési mínusz, egy méretes falu lakossága. Folyamatosan csökken a családok, elsősorban a nagycsaládok száma, folyamatosan nő az egyedülállóké, leginkább a derékhad, azaz a 30–39 évesek körében. Drámaian magas az átlagéletkor, az átlagos magyar nő túl van a 45. életévén, azaz a szülőképes korán
Mindezt őszintén csődnek kell nevezni. És mivel a legfontosabb nemzeti szegmens, a jövőt egyedül biztosító szülőképes korú női tábor rohamosan fogyatkozik, kereken ki kell mondanunk, megkezdődött a katasztrófa. Ha Magyarország élén felelős államférfi és méltó kormányzat állna, akkor félre kellene verni a harangokat, és fortissimo sulykolni, hogy ez így nem mehet tovább, így minden nap egy halál.
A második tisztázandó nemzeti kérdésnek a cigányság lélekszámának és kor szerinti megoszlásának kellene lennie. Tudatosítani kellene az emberekben, hogy immár az a kérdés: kisebbségi sorba születnek-e a magyar kisbabák – nem Romániában vagy Ukrajnában, hanem Magyarországon!
EP-választásra gyúrt családvédelmi akcióterv | Magyar Hang
Ha az lenne a valódi cél, hogy minél több gyerek szülessen, akkor az élet szinte minden területén védőhálót kellene húzni a gyermekeket nevelő családok alá.
Az évek óta dübörgő agitprop olyan, mint a hadijelentések 1944-ben. Ömlenek a hazugságok: szavakban elképesztő mennyiségű pénzt költött a kormányzat családpolitikára – de soha egyetlenegy elszámolást sem kaptunk mi, adófizetők. Például azt az egyszerű számot sem mondták meg soha, hogy vajon hány diákhitelt engedtek el azért, mert a diákhitelesnek megszületett a harmadik gyermeke. Vajon hol és mennyiből épültek meg azok a bölcsődei férőhelyek, amelyeket mindig nagy garral bejelentenek – előre? Miért kell még húszezret megígérnie a miniszterelnöknek, amikor a bejelentések szerint már hét éve állandóan és tömegesen építik a bölcsődei férőhelyeket? Miközben egyre kevesebb a gyermek…
Repkednek a százmilliárdok – és csökken a születésszám. Mikor ébred rá végre a magát kereszténynek gondoló kormányzat, hogy: nem keresztény? Meddig folytatja a képmutatást: hogy olyan családpolitikát hirdet és reklámoz, amelyik csak a családalapítási korban lévőknek nem kell?
Az orbáni hét pont utóélete le is leplezte a kormányzat „családpolitikáját”. A miniszterelnök bejelentéseit naponta „pontosították”, magyarán átírták a beosztottjai. Kiderült, hogy semmi sincs úgy, ahogy Orbán mondta, kivéve, hogy akinek van, mondjuk, 10 millió forintja kocsira, kap hozzá még 2,5 milliót… Megható ez a szociális érzékenység. Ettől nyilván nagyot nő a születésszám.
Hazugságok hálója | Magyar Hang
Az Orbán-kabinet továbbra is csak a készpénzesőben és a hitelezésben hisz, holott eszközeik eddig sem voltak eredményesek.
Az egész „családpolitikai akcióterv” valós értelme, hogy szavazatokat szerezzen a Fidesznek májusban az EP-választáson.
És működik is a dolog, mindenki ájultan szereti az orbáni családpolitikát – aki már rég túl van a családalapításon. Mivel a népesség elöregedett, az „akcióterv” sok szavazatot hoz. Csak gyereket nem, mert ahhoz nem a nagymamák korosztályát kellene megcélozni.
A szavazatgyűjtő szándéknál is van ocsmányabb vonása a „családvédelmi” tervnek: minden mozzanat, amely nyilvánosságra kerül, egy vörös fonálra fűzhető fel: a cigányellenességre. Minden megszorítás, minden „pontosítás” azt célozza, hogy a cigányokat ki lehessen zárni a kedvezményezettek közül. „Magyarvédelmi” szempontból még talán meg is lehetne (keserű szóvicc) magyarázni ezt a rasszista indulatot, azonban éppen ez mutatja a terv erkölcstelen voltát. Egyrészt maguk a kiagyalói is tudják, hogy nem pénzért születnek a gyerekek, a cigányság évről évre többet szül, és ez így lesz 2019-ben, 2020-ban meg tovább is, belátható ideig, megfellebbezhetetlenül bizonyítva, hogy nem pénzkérdés a szülés. Másrészt ha ténylegesen születésszám-emelkedést akarnának elérni, akkor nem zárnák ki a kedvezményezettek sorából azokat, akik hajlandók, akarnak szülni.
Végül a statisztikáról. Előre tudható, a kormányzat majd a termékenységi ráta növekedésével akarja bizonyítani, hogy milyen jó programot kezdett. Ám ez hazugság. A termékenységi ráta a következő években nőni fog, egyszerűen azért, mert a szülőképes korú nők száma rohamosan csökken, köztük azonban rohamosan nőni fog a cigányok aránya. Tehát az elsőt szülő nők átlagos életkora csökkenni fog, és az átlagos gyermekszám nőni – de ennek semmi köze sem lesz a kormány politikájához.
Orbán Viktor demográfiai csomagja nem orvosolja a probléma gyökerét, a szegénységet | Magyar Hang
A korábbi programokhoz hasonlóan elsősorban az amúgy is tehetősebb családokat támogatja.
A másik tény, hogy a statisztikai szolgálat megbízhatósága újabb csorbát szenved(ett).
A kormány 2018. január 1-jétől megadja az anyasági támogatásokat (kb. 65 ezer forintot) a határainkon kívül élő kisgyerekek után is, feltéve, hogy kikérik a magyar születési anyakönyvet.
Ezen aktusok számáról a kormányzat egy éve nem tájékoztatja a közvéleményt, és okkal feltételezhetjük, hogy ha lehetőség van rá, a külföldön született magyar babát (az anyakönyvet kikérő anya vagy apa állandó lakcíme alapján) beolvasztják a magyar statisztikába. Ennek fényében kétséges, hogy a most bejelentett, sajnos 90 ezernél is kevesebb újszülött mind Magyarországon látta-e meg a napvilágot.
A Publicisztika rovatban megjelent írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/10. számában jelent meg, 2019. március 8-án.
Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/10. számban? Itt megnézheti!
