A magyar modell

A magyar modell

A ferencvárosi Anderson Esiti (b) és Adnan Kovacevic (j), valamint Herdi Prenga, a Kisvárda játékosa a labdarúgó OTP Bank Liga 23. fordulójában játszott Ferencvárosi TC - Kisvárda Master Good mérkőzésen a Groupama Arénában 2022. március 6-án (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A magyar klubok még sosem adtak ki annyi pénzt idény közbeni erősítésekre, mint most télen – olvasom a 24.hu-n. A magyar kormány(fő) sajátos prioritásainak is köszönhetően a versenysportot nem vagy alig sújtották a koronavírus-járvány miatti lezárások, korlátozások pénzügyi hátrányai. Ezzel együtt is meglepő a mostani nagy költekezés, mintha a magyar élvonalban elfoglalt pozíciónak ekkora tétje lenne. A portál a futballklubok erősítéseinek egyik lehetséges következményeként említi, hogy a szezon végére bekövetkezhet az, amire eddig nem volt példa: a hazai focisták kevesebb játékpercet kapnak, mint a légiósok. Az NB I. őszi szezonjában még a magyaroké volt a játékpercek 51,6 százaléka a pályákon.

Azon már régen túl vagyunk, hogy rácsodálkozzunk a modern futballra: világszerte soknemzetiségű klubcsapatok küzdenek a nemzeti bajnokságokban, legfeljebb az arányokban van eltérés. Az is csak az elmúlt évek hazai kormányzati kommunikációs háttérzajában hangzik furcsán, hogy Magyarországon e téren kiváltképp virágzik a multikulti, de ezt leszámítva ebben nincs semmi érdekes. Az őrült átigazolási verseny inkább abból a szempontból figyelemre méltó, hogy mintha a jórészt taopénzekben fürdő utánpótlás-nevelési rendszer kudarcát jelezné. Erre hivatkozva nyitották meg bő évtizede a közpénzcsapot, ehhez képest éppen a fiatal magyar játékosok esnek el így a pályára lépés lehetőségétől. Úgy látszik tehát, hogy az akadémiák egész egyszerűen nem bocsátanak ki olyan mennyiségben jól képzett labdarúgókat, akikkel ki lehetne váltani a drágán beszerzett légiósokat. A folyamat ráadásul öngerjesztő is: miután pénz bőven rendelkezésre áll külföldről igazolni, valamelyest a bajnokság színvonala is emelkedik, ez pedig még nehezebbé teszi a magyar fiatalok szerepeltetését.

Elég csak egy pillantást vetnünk a NB I. állására, hogy lássuk, az Orbán-rendszer a futballban is alaposan átrendezte a hazai erőviszonyokat. A külföldi edzőkkel és jórészt külföldi játékosokkal megerősített kirakatcsapat Ferencváros – amely éppen friss téli igazolása, a nigériai Fortune Bassey találatával mentett pontot a hétvégén a Gyirmót ellenében – a Puskás Akadémiával (Felcsút) és a Kisvárdával küzd az elsőségért, miközben a fideszes érdekkörbe a legutóbbi időkig be nem vont Újpest a kiesés határán billeg.

A komoly hagyomány és érzékelhető szurkolói bázis sokszor ma már kevés a helytálláshoz azokkal szemben, akiknek vitorláját politikai hátszél dagasztja. A 24.hu szerint felvevő-vásárló bajnoksággá vált a magyar, ami viszont két dolognak biztosan nem kedvez. Egyfelől a gyorsan fluktuálódó zsoldosseregek harca nem igazán nézőcsalogató, nem fűti a klubszeretetet. Persze a magyar foci bevételi oldalán a jegybevétel elenyésző tétel. Másfelől a bajnokság színvonala ahhoz még mindig nem elég magas, a játéklehetőséghez jutó hazaiak aránya meg túl alacsony ahhoz, hogy az élvonal a magyar futball, a válogatott stabil háttere legyen. Legjobbjaink persze el-eljutnak a topligák klubjaiig, de ez az elitréteg még mindig túl szűk.

A fentiek fényében semmi meglepő nincs a brit The Sun értesülésében: a 21 esztendős, Angliában született, de magyar (és ukrán) gyökerekkel is bíró Callum Styles honosításával hamarosan új tehetség mutatkozhat be a Marco Rossi irányította magyar válogatottban. Styles jelenleg a másodosztályú angol Barnsley-ben szerepel, de esélyes, hogy nemsokára egy Premier League-csapatban játszik.

Honosítás és nagyon sok (köz) pénz – ez ma a magyar futball sikerreceptje.

Olvasna még Szerető Szabolcstól? Kattintson!

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/10. számában jelent meg, március 4-én.