Magyarország a létező Magyarországok legjobbika, ha bármi bajunk van, arról kizárólag a cigányok tehetnek. Ezúttal az oktatási rendszert züllesztette le ez az oktalan kisebbség – Gulyás Gergely szerint legalábbis. A Miniszterelnökséget vezető minisztert a csütörtöki Kormányinfón az iskolai kompetenciamérés katasztrofális eredményeiről kérdezték, ő pedig úgy értelmezte a közoktatás csődjét feltételező számokat, hogy „ahol a cigány gyerekek száma magas, ott ezek a problémák magasabb számban jelentkeznek”. Vagyis minden rendben, a magyar gyerekek továbbra is okosak, csak a cigányok lerontják az átlagot.
Gyakran dobálózunk itthon olyan elhasználtságukban is veszélyes fogalmakkal, mint a fasiszta vagy a náci. Ezeknek a legtöbb esetben nem csak értelme nincs, de ellehetetlenítik a produktív párbeszédet. Ezúttal talán mégis megkockáztathatjuk, hogy a magyar kormány egy minisztere – aki ráadásul a sajtó- és a tömegtájékoztatásért is felel, vagyis a hatalom arcaként tűnik fel – egy súlyos problémát egy kisebbség nyakába varrva végső soron faji alapon osztotta részekre a társadalmat. És nem csupán felosztotta, de a szerepeket is kijelölve bűnbakként mutatott rá a cigányságra.
A HVG cikkéből kiderült, mióta 2008-tól sztenderdizálták a méréseket, a magyar diákok még sosem produkáltak olyan gyenge eredményt, mint tavaly. A nyolcadik osztályosok 40 százaléka az alapszint alatt teljesített a szövegértés terén, ami azt jelenti, hogy ők nem tudnak mit kezdeni egy eléjük kerülő szöveggel. Ez egyértelműen az oktatáspolitika kudarca és bűne. Vizsgálhatjuk a módszertant, ahogy azt Gulyás Gergely javasolta, de nincs olyan értelmezési stratégia, ami ne az oktatási rendszer lezüllesztését hozná ki végeredményként. 12 év kormányzással eljutott oda a Fidesz, hogy a 14 éves magyar gyerekek közel fele képtelen megérteni, amit olvas. És így fogalma sem lehet az őt körülvevő világról.
Az okok számosak persze. Mindjárt az elsők között említhetjük a járványt, amely láthatóan megtépázta az iskolákat. De itt rögtön felmerül, hogy ha a pandémiára hivatkozunk, miként minősíthetjük az állami segítségnyújtást, és vajon hogyan értékelhetjük a sokszor büszkén emlegetett digitalizációs programot? Sikerült a kormánynak elegendő eszközt biztosítani az intézmények és a diákok számára, hogy minél kisebb akadályokat kelljen leküzdeniük a tanulás és a tanítás során? Sikeres volt-e vajon a járványkezelés e téren? Hozott-e annyit, mint a lélegeztetőgép-biznisz?
A megalázó bérek, a tanári pálya eltűnő presztízse, a forráshiány és a jogos követelések és kritikák cinizmussal és kíméletlen támadással való semmibevétele vajon milyen lelkiállapotot és munkamorált eredményezett a pedagógusoknál? Lehet-e úgy eredményesen tanítani, hogy az embert minden irányból ütik, és ráadásul a hónap 20. napján elfogy a fizetése? Sokszor sokan elmondták, hogy az oktatási rendszerért elsősorban a fővárosban és néhány vidéki nagyvárosban álltak ki a tanárok és a diákok, de a kompetenciamérés erre rácáfolt. A pedagógusok és az iskolások az ország minden pontján megmutatták, hogy mennyit ér jelenleg az Orbán-rendszer oktatási politikája. És ez félelmetesebb minden demonstrációnál, veszélyesebb minden lázító Kossuth téri beszédnél.
A kormány kudarcot vallott, a miniszter pedig azonnal kijelölte a bűnösöket. Nem a koncepciótlan politika, nem a pedagógusszakma becsületének folyamatos megsértése, nem a konstans elvonások, nem a probléma szőnyeg alá söprése, nem is a téma ideológiai harccá aljasítása, hanem a cigányok okozták a bajt. A buta cigány gyerekek rontják a szép magyar átlagot.
Ennél aljasabb magyarázkodást nehéz elképzelni. Mert tegyük fel, hogy a kormány rendelkezik egy precíz összefoglalóval, amely faji alapon osztályozza a magyar diákokat, és abból az látszik, hogy a cigány gyerekek valóban gyengébben teljesítenek. Mit mond ez az oktatáspolitikán túl az integrációról? Azt, hogy egyformán sikeres volt mindkettő? Hogy eltüntették mindazokat az akadályokat, amelyekkel a cigányság szembesül az oktatási rendszerbe lépve? Hogy nem hagyták leszakadni az ország egyik felét? Hogy nem támogatták azokat a kézi vezérléssel működő szélsőséges politikai erőket, amelyek nyíltan uszítanak a kisebbségek ellen? Hogy a cigányságot nem csak a könnyű szavazatszerzés érdekében használják fel bő egy évtizede?
Kormányzati önkritika nélkül Gulyás Gergely megszólalása menthetetlen. Amennyiben ugyanis elfeledkezik a saját politikai felelősségéről, akkor a miniszter megjegyzése egyértelműen kijelöli az okosabb és a butább gyerekeket. És a köztük lévő különbség nem az oktatáspolitika csődje, hanem a származás. Innen pedig már csak egy lépés a felsőbb- és az alsóbbrendű fajok megnevezése. Kérdés, hogy ez esetben mivel lehet menteni a fasizmust.
Egy dolgot tudok csak elképzelni. Gulyás a vezetés előtti alkoholfogyasztás mértékéről is beszélt a kormányinfón, és úgy fogalmazott, hogy nem biztos benne, hogy a magyar ember meg tud állni fél pohár bornál. Csütörtöki megszólalását látva, ebben mi is kételkedhetünk.
