Túrom az emlékhalmokat, jártam már Turán, istenuccse, megvan a kastély tornya, ahogy előkecseskedik a lomboronák közül, keresem a régi fotókat, de semmi, ahogy a településről sem, tán csak átrobogtam rajta. De ni, komótosan előködlik ez-az, a sajátos Galga menti házak, ahol az utcafronti egyik szoba úgy kéttenyérnyi kiugrással épült, így lehetett díszesebb a faragványos tetőszerkezet meg a nehéz sors, amely, bárhova is nézel, átszüremkedik az egykor bizonyosan pompás utcaképeken. Hisz Budapesttől félszáz kilométernyire járunk, ez már nem az agglomerációs távolság. Nosza, be a két fiúval az autóba, legalább járjuk az országot a végtelenre nyúlt tavaszi-nyári szünetben, és nyomás vissza. Ha a Tiborcz István-féle, sok ezer milliókból felújított Schossberger-kastélyhotelt nem is, de hatalmas parkját bizonyára bebarangolhatjuk.
És igen, a Galga mente olyan, mint ahogy szórványosan megmaradt bennem: szerte a különleges hangulatú parasztházak, jó pár kastély, kúria, sok-sok rom, dimbes-dombos, kanyargós, hangulatos utazás. A többedik hasonló település után talán oda sem figyelnék, hogy Turán a kastély közvetlen szomszédsága is efféle képet mutat, ám így, hogy a vadonat high-tech főbejárat elé telepített vadonat parkolóban manőverezve a szemközti, háromszintes ütött-kopott, valószínűleg magtározó maradványait bámulom, nyugtalanító kérdés kezd motoszkálni bennem: De mit keres egy luxushotel A Nagy Magyar Valóság közepén?
Mert ha a nyitási akcióban másodmagával egy éjszakára a legkisebb szobában 82 592 forintért megszálló vendég éppenséggel ráunna a botanikus kertre és a SPA kényeztető szolgáltatásaira, nem hinném, hogy városnézésre indulna. Pláne „lefelé”, ahol egy részen négy vagy öt, vakolatlan házakkal övezett földút porzik.
Kiszállunk, az avítt sorompót helyettesítő, piros LED-del villogó, automata forgalomkorlátozó oszlopok felé vesszük az irányt. Ám nem érünk oda, az ugyancsak vadonat, korszerű vidékhangulatú őrlétesítményből a Valton-Sec botanikai munkatársa siet elénk megkérdezni, hogy segíthet-e valamiben. Persze, hogy segíthet, hogy így megnéznénk a parkot, bizonyosan csodálatos, és jól tudna esni az el-eleredő nyári eső fülledtségében a rövid, árnyas séta. Csakhogy azt így nem lehet. Hanem? A hotel honlapján található címen kell jelezni, hogy jönnének, és majd kapnak értesítést. Aztán áll előttünk azzal a „húzzatok már innen” mosollyal, amit olyannyiszor láttam az ilyen-olyan kidobó- és lökdösődő emberek arcán ifjabb koromban.
Beszállunk, a visszapillantóban látom, hogy újabb család próbálkozik, a menetrend ugyanaz, de ők a másik szekuritist kapják, gondolom, munkamegosztás. Azért körbeguruljuk a parkot, amikor visszaérünk, a két biztonsági őr karba font kézzel együtt bámulja, hogy mit akarunk már megint, valószínűleg jelentették a szokatlanul nagy mozgást, a főnök pedig biztos, ami biztos, odautasította őket. Lassítok, hadd legyen már a napjukban valami kis történés.
A fiúknak valami innivaló kellene, ott, balra mintha kisbolt lett volna, és tényleg csak volna, mert a pöttöm kereskedés az ajtóra aggatott A4-es szomorún szikár üzenete szerint tavaly év végén bezárt. Rábökök a navigációs appban az élelmiszerüzletekre, találomra megjelölök egyet, hát persze, hogy nem tudok kártyával fizetni, és miért épp ne most fogyott volna el a készpénzem.
Itthon megnyitom a hotel honlapját, a szélszkukacra kell írni, fejenként 2500 forint a parknéző jegy, amely – idézem – magában foglal egy csésze kávét vagy teát, amit a séta után a Pálmaházban szolgálnak fel. Gyermekded bosszúötletként a Foglalás menüpontra kattintok, elképzelem a valtonos ábrázatokat (már megint ezek), ahogy immár teljes jogosultsággal átgördülünk a macskakőbe húzódó oszlopok felett, de elakadok, mert nem lehet megadni, hogy hány gyerekkel szállna meg az ember.
Hm. Felnőttbarát hotel? Csak Novák Katalin meg ne tudja, mindenesetre ez a hajó így most már parkostul, kávéstul, teástul, pálmaházastul, mindenestül elment.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/31. számában jelent meg július 31-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/31. számban? Itt megnézheti!
