Népszavazáson dőlhet el a Rákóczi híd pesti hídfője és a Ráckevei-Duna-ág közé tervezett atlétikai stadion sorsa, mondta ki a Kúria. A Kassai Dániel LMP-s politikus által benyújtott kérelmet a Nemzeti Választási Bizottság elutasította, a Kúria azonban felülbírálta a döntést, így kiírható a népszavazás, amely akár meg is akaszthatja a 2023-as atlétikai világbajnokságra készülő monumentális létesítmény építését. A bírósági határozat új megvilágításba helyezheti a szintén a IX. kerületbe, a népligeti pályaudvar mellé tervezett multifunkcionális sportcsarnok építését is, amely a 2022-es, Szlovákiával közös rendezésű férfi kézilabda-Európa-bajnokság mérkőzéseinek adna otthont. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy október 21-én még Orbán Viktor miniszterelnök is arról beszélt a parlamentben, hogy ha a budapestiek nem akarják, nem épül fel a népligeti csarnok.
Az Üllői út és a Gyáli úti felüljáró által közrefogott, 13,3 hektáros területen korábban laktanya, majd a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola állt, 2008-ban azonban a Honvédelmi Minisztérium eladta a teljes létesítményt a ferencvárosi önkormányzatnak, amely kisvártatva továbbértékesítette a telket a Taltoring Ingatlanforgalmazó Kft.-nek. Az ügyben 2011-ben nyomozás indult, mivel a gyanú szerint az önkormányzat csupán közvetítőként átjátszotta a területet a cégnek, amely a holland, izraeli és amerikai érdekeltségekkel rendelkező, közép- és kelet-európai lakásfejlesztésekkel foglalkozó Nanette-csoport kötelékébe tartozott. Az épület bontása (illetve az egy járókelő halálát okozó összedőlése) után a tulajdonos lakó- és irodapark-komplexumot tervezett oda, a gazdasági válság azonban közbeszólt.
2018: a gigantikus sportberuházások éve | Magyar HangA Nanette később kiszállt a Taltoringból, amelynek környékén holland ingatlanfejlesztő cégek és delaweri befektetők egyaránt felbukkantak. A cég jelenleg végelszámolás alatt áll. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter idén áprilisban tett bejelentése szerint az állam 42 millió euróért (13,4 milliárd forint) vette meg a területet külföldi tulajdonosoktól.
A kézilabda-Európa-bajnokság rendezési pályázatában fővárosi helyszínként még a Papp László Budapest Sportaréna szerepelt. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője és a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) elnöke tavaly vetette fel először, hogy az eseményre Budapest új csarnokot építhet. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított beruházásra kiírt pályázatra öt cég jelentkezett 116 és 160 milliárd forint közötti ajánlattal. Amint az összegek napvilágra kerültek, a kormány határozatban maximálta a kivitelezés költségét.
Igen furcsa, hogy a döntés hatására a pályázók hirtelen megfelezték ajánlatukat. A győztes Market Zrt., Garancsi István cége, az első körben még 153 milliárdért vállalta volna a munkálatokat, a kormányhatározat után azonban már 78,7 milliárdért is elvégzi ugyanazt, márpedig ha ezen is van haszna, vajon mennyit kaszált volna eredeti elképzelései szerint? Vagyis majdnem ugyanazt a munkát. Az eredeti tervek szerint 20 142 néző befogadására alkalmas csarnok, tekintettel a drasztikusan visszavágott költségekre, a valóságban akár néhány ezer fővel kisebbre is sikerülhet.
A Quaestor-károsultakon spórolt az állam az atlétikai vébére | Magyar HangAz Európai Kézilabda-szövetség (EHF) hivatalosan ugyanis „legalább 18 ezer férőhelyet” vár el, és több, az épülettel kapcsolatos pályázati kiírásban is már ez a kitétel szerepel, nem a 20 ezer fölötti befogadóképesség. A csökkentett műszaki tartalom mellett ráadásul – a G7 gazdasági portál cikke szerint – a végleges ajánlattételi útmutatóban már a csarnokhoz tervezett új utca és a 800 férőhelyes parkoló sem szerepelt.
Ez utóbbi azért is érdekes, mert a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja (KKBK) által megrendelt előzetes szakmai vizsgálat, majd a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalának eljárása is számolt az eredeti tervekben szereplő utcával és a parkolóval. A járási hivatal szeptemberben a csarnok környezeti hatásvizsgálatáról döntött, és ahogy a beruházás méretével párhuzamba állítható Liget-projekt létesítményeinél, úgy a népligeti épület kapcsán is megállapították, nem szükséges lefolytatni a vizsgálatot, hiszen az építkezésnek nincs jelentős környezeti hatása.
S bár az akadályok sorra elhárultak, a beruházás érdemi része egyelőre nem indult meg, pedig a csarnoknak 2021-ig el kellene készülnie. A 2019-es férfi kézilabda-világbajnokságra épített, a Budapestre tervezettnél valamivel kisebb koppenhágai aréna több mint három évig épült, míg a méretei alapján nagyjából a népligeti csarnokhoz hasonlítható, a 2012-es londoni nyári olimpia rendezvényeinek is otthont adó O2 aréna építése közel négy éven át tartott. De akármerre nézünk, az elmúlt évtizedben felhúzott európai arénák elkészülésére legalább két, de inkább három évet kellett várni.
A rohamtempónak pedig már emeltek látványos emlékművet Budapesten, a szintén a Market Zrt. által épített Duna Aréna kérlelhetetlen kockája még csak nem is emlékeztet az eredeti tervekben szereplő légies vonalvezetésű, könnyed épületre.
Ez a veszély azonban a népligeti csarnokot talán nem is fenyegeti. Orbán Viktor október 21-i kijelentését követően másnap a kormány határozatban rögzítette, hogy bár elkötelezettek a nagy fővárosi beruházások megvalósítása mellett, azok csak Budapest és a kormány konszenzusa esetén valósulnak meg.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/43. számában jelent meg október 25-én!
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/43. számban? Itt megnézheti!
