Nyugodtan hagyja abba: Cseh László elbúcsúzott

Nyugodtan hagyja abba: Cseh László elbúcsúzott

Cseh László a férfi 200 méteres vegyesúszás elődöntője után a tokiói nyári olimpián a Tokiói Vizes Központban 2021. július 29-én. A magyar úszó bejutott a döntőbe (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Asztmásként tudta, hogy komoly fizikai hátrányban lesz riválisaival szemben, mégis az élsportot választotta. Balszerencse kísérte végig a pályáját: sérülés, fertőzés, vagy egy ismeretlen meglepetésember berobbanása, Cseh azonban soha nem adta fel, és még az ötödik olimpiáját is bevállalta. 

Cseh László életművének tökéletes összegzése volt, amikor a 200 méter vegyes fináléját megnyerő kínai Vang Sun a futam után meghajolt a 7. helyen végzett magyar úszó előtt. (Nem mellékesen, a tisztelgő ázsiai sportoló nyolc éves volt, amikor Cseh László első felnőtt érmét nyerte a nemzetközi mezőnyben.) A kétszeres világbajnok, négyszeres olimpiai ezüstérmes és tizennégyszeres Európa-bajnok sportoló utolsó (olimpiai) úszásával elköszönt a medencétől, lezárva két évtizedes pályafutását, amely után egyetlen dolgot tehetünk: mélyen meghajolunk teljesítménye előtt.

– Egy darabig biztosan nem látnak majd a medence partján. Persze a versenyeket követni fogom, de most már azon kell gondolkodnom, hogy szeptemberben ne keljek fel hajnali ötkor – mondta a pénteki úszását követően Cseh László. A klasszis számára 35 évesen már az olimpiai döntőbe jutás is ajándék volt, ami után „nyugodtan hagyhatja abba az úszást.” – Mindenkinek ilyen szép befejezést kívánok – tette hozzá.

Lényegesen kisebb tüdőkapacitással úszott, mint riválisai

Nemcsak a döntő, de a tokiói nyári játékok már önmagában is ajándék, vagy ha tetszik, ráadás volt az úszó számára, aki sokáig töprengett rajta, hogy elinduljon egyáltalán az ötödik olimpiáján, különösen, miután kiderült, hogy a járvány miatt elhalasztják az eseményt. A döntést végül csak idén májusban, a jól sikerült budapesti Európa-bajnokságot követően hozta meg: „még elúszom az ötödik olimpiámra” – írta a Facebook-oldalán.

Cseh László – akinek édesapja, a tavaly augusztusban elhunyt idősebb Cseh László szintén kiváló úszó volt – a 2002-es a riesai rövid pályás Európa-bajnokságon tűnt fel először, ahol rögtön bronzérmet szerzett. Rögös úton jutott el azonban odáig. Gyermekkori asztmája miatt többször is kórházi kezelésre szorult, és annak ellenére döntött az élsport mellett, hogy tudta, tüdőkapacitása a betegsége miatt lényegesen kisebb, mint leendő vetélytársaié. De ez sem hátráltathatta az úszót abban, hogy két évtizeden át szinten minden világversenyről éremmel térjen haza.

2003-ban, Dublinban szintén rövid pályán már a dobogó tetejére állhatott fel, és 2004-ben – egy világbajnoki ezüstöt követően –, a madridi Eb-n is aranyérmes lett. Ugyanebben az évben első olimpiáján, Athénban harmadik lett 400 vegyesen úgy, hogy a nyári játékok előtt nem sokkal eltörte a lábfejét, műteni kellett, és a kihagyás komolyan hátráltatta. Hogy mi történhetett volna, ha a sérülés elkerüli, arra a 2005-ös montreali világbajnokság adta meg a választ, ahol megnyerte fő száma döntőjét (igaz, nagy riválisa, az amerikai Michael Phelps nem volt ott a mezőnyben akkor).

Ha az asztma nem lett volna elég, a sorozatos balszerencse is nehezítette Cseh pályáját. A lábtörés mellett fertőzések, vagy éppen a rossz formaidőzítés szólt közbe, és ha minden jól alakult, akkor jött Michael Phelps. Nem kérdés, ha az olimpiák történetének legeredményesebb alakja más korban születik, Cseh László a magyar úszósport egyik legnagyobbjává vált volna – ami a nyári játékokon szerzett aranyakat illeti. De ő ezek hiányában is a sportág legendája lett. Kitartása, hozzáállása, fegyelme és szerénysége úszók generációira volt eltéveszthetetlen hatással.

Phelps jelenléte ugyanakkor minden magyar szurkoló számára fájó emlék marad, Pekingben háromszor is legyőzte Cseh Lászlót, akinek így, élete talán legjobb formájában is be kellett érnie az ezüstéremmel. Egyszer sikerült utolérnie az amerikai legendát, 2016-ban Rióban, ám akkor egy alig ismert szingapúri úszó, Joseph Schooling mindkettejüket megtréfálva elvitte az aranyat – Cseh, Phelps és a dél-afrikai Chad le Clos hármas holtversenyben szerezték meg az ezüstöt. 

Munkahelyként is kerüli majd az uszodát

A 2016-os olimpia után egy évvel a budapesti vb-n ezüstérmet nyert, egy évre rá a Glasgow-ban, az Eb-n azonban négy számban sem tudott dobogóra állni, ilyen 15 év alatt egyszer sem fordult elő vele. Ugyanez történt a 2019-es kvangdzsui vb-n is. 

– Egyelőre úgy vagyok vele, a vizet minden formájában szeretem, még a szabadságom ideje alatt is, hiszen most is a tenger mellett pihentem, eljárok horgászni, és számomra nincs olyan, hogy zuhanyozni sincs kedvem – fogalmazott abban az évben a Magyar Hangnak adott interjújában Cseh. – Ennek ellenére azt már biztosan tudom, ha abbahagyom a versenyszerű sportolást, nem maradok az úszáson belül. Sem edzőként, sem pedig sportvezetőként. Sőt, noha azt nem mondom, hogy soha többé nem látnak majd úszni, az uszodát is el fogom kerülni, mint munkahelyet.

Később elárulta, megutáltatták vele a sportvezetői posztot, ezért sem maradna az úszásnál. – Két évvel ezelőttig tagja voltam a Magyar Úszó Szövetség elnökségének, ám az ott tapasztalt rengeteg negatívum és bizonytalanság elfárasztott. Rá kellett jöjjek, ez egyáltalán nem hiányzik az életemből, és amikor lemondtam, el is döntöttem: nem vállalok többé semmilyen szerepet a szövetségben – mondta.

2020 decemberében az országos bajnokságról csalódottan utazott haza, nem jöttek az eredmények. – Az lenne a lényeg, hogy meglássam, megy-e az úszás, hogy haladok, hogy bírom az egyes távokat – mondta a versenyek előtt a Nemzeti Sportnak. – Ha kedvetlenség lenne bennem, nem csinálnám. Szeretek úszni – továbbra is. Akadnak nehézségeim nekem is, de ki mutassa meg, hogy nem szabad egyből odadobni mindent, sohasem szabad feladni, ha nem én? – tette fel a kérdést.

És nem is adta fel. Hiába a gyengébb eredmények, Cseh László újra talpra állt, a tavaszi budapesti Eb-n ismét nagy formában versenyzett, és 35 évesen is elutazott az olimpiára – ahol nagyszerű versenyzéssel még a döntőbe is beverekedte magát.

– Ébredés után elérzékenyültem, jó értelemben megérintett, hogy utoljára ugrom medencébe. Jól éreztem magam, de azt sajnálom, hogy nem lett jobb az időm. Annak azért örülök, hogy javítottam egy helyet, elvégre nyolcadikként jutottam be – értékelte az úszását az M4 Sportnak. Hozzátette még: a levezetést most is meg kell csinálni, különben napokig szenvedne, de „utána a regenerációról már nem kell gondolkodnom”.

Cseh László teljesítményéért megkapta a Magyar Köztársasági Éremrend Aranykeresztjét, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjét, illetve a Magyar Érdemrend Parancsnoki kereszt a csillaggal kitüntetésben részesült. Prima Primissima-díjas, Kőbánya, Balatonalmádi és Eger díszpolgára. Tízszer lett az év férfi úszója itthon, az amerikai szakportál, a SwimSwam pedig tavaly őt választotta minden idők legjobb úszójának azok közül, akik soha nem nyertek olimpiát.