Egyszerűen egy olyan fenyegetéssel szembesíti a nézőt, ami valóságos, elképzelhető, felidézhető.
LCs
Összedugtuk a fejünket a szerkesztőségben, hogy kitaláljuk, melyik volt 2019-ben az év szava. Lássuk az eredményeket!
Nem irigylem a jövő történészeit, akik a sötétben fognak tapogatózni, amikor rekonstruálni akarják egy lassacskán láthatatlanná váló korszak magánéletét.
Lelőtt bányaellenőr, „cseresznye”, az ír gyökerekkel büszkélkedő Duck néni és a felújított katolikus templom: Nagyágon jártunk, és elmerültünk a falu kalandos történetében.
A hatalom cinikus és kíméletlenül célratörő volt kétezer éve, s az ma is. De a keresztény ember jól tudja – mi más is lenne a jézusi történet tanulsága? –, hogy létezik felsőbbrendű hatalom és igazság.
A kormány kultúrpolitikusai ma eleve megnyerhetetlen terepen folytatják fölösleges harcukat. Milyen izgalmas lenne, ha elkezdenének tényleg a kultúrával foglalkozni.
Dívik a kormánypártban és a sajtójában egy kedves szokás. Fideszes politikusok és újságírók gyakran becézik ellenfeleiket.
A kommunizmus halott, de a hatalom mai birtokosai koravén demokratákká válva egyre jobban hasonlítanak azokra, akiket egykor kommunistáknak hívtunk.
Főleg muszlim országok versenyzői bojkottálják a zsidó sportolók elleni küzdelmet.
Öt év még hátra volt. Ólomlábakon vánszorgott a méla idő.
A hatalma körülbástyázásával foglalatoskodó kormány mintha megfeledkezne arról, hogy rajta és a vazallusain kívül volna itt egy ország is.
A miniszterelnök a pozíciójára szabott közjogi kereteket feszegetve már jó ideje nem kormányoz a szó hagyományos értelmében, hanem a rendszerét építi.