A NASA a minap szándékosan belevezetett egy űrszondát a Dimorphos aszteroidába, hogy így próbálja eltéríteni röppályájáról. Így akarták kipróbálni: hasonló módszerrel meg tudnák-e óvni a Földet a pusztulástól, ha egy kisbolygó minket tervezne eltrafálni.
Molnár Csaba
Ismert embereket kérdezünk, mit olvasnak, ezen a héten: Falus András immunológus akadémikust.
Vannak, akik azért hajlandók akár 600 ezer forintot is fizetni egy telefonért, mert nem akarnak kínai ócskaságot használni.
Az elmúlt két évben az influenza csak másodhegedűs szerepet játszott a covid mögött a szezonális légúti fertőzések színpadán. De a déli féltekén most befejeződött tél már az utóbbi évek legerősebb influenzajárványát hozta, és ez várhat ránk itt, északon is.
Az amazóniai esőerdőben legalább száz olyan őslakos csoportot ismernek, akik minden kontaktust kerülnek a külvilággal, és ki tudja, hogy hány közösség rejtőzhet sikeresen a műholdak, favágók, kormányhivatalnokok és bűnözők elől a dzsungelben.
A kutatók nem hozták vissza a halálból a disznókat, vagy legalábbis nem úgy. Viszont egy különleges kezelés révén bizonyos életfunkciókat képesek voltak visszaállítani az egy órán keresztül halott sertések szerveiben és szöveteiben.
A könyv, a címéből sejthetően, a meglehetősen megfoghatatlan „kreativitás” kifejezéssel illetett mentális készséget járja körül – pontosabban merül el a kreativitás megszámlálhatatlan aspektusa között.
Sir Konsztantyin Novoszjolov, a Manchesteri Egyetem professzora 2010-ben (mindössze 36 évesen) Andre Geimmel közösen elnyerte a fizikai Nobel-díjat a grafén felfedezéséért. Erről is beszélgettünk vele. Interjú!
A jelenleg általános, húsz fokot meghaladó szobahőmérséklet telente ismeretlen volt egészen a XX. századig a bolygó hideg és mérsékelt égövű területein.
A fejlesztés alatt álló Overture az ígéretek szerint nagyjából kétszer olyan gyors lesz, mint a konvencionális járatok és 3,5 óra alatt átszeli majd az Atlanti-óceánt. De azért még sok a kérdés.
A német Max Planck Társaságot évek óta rengető botrányok egyre csak erősödnek, és mostanra eljutottak arra a szintre, ami már a kutatóintézet-hálózat működési modelljének alapjait kérdőjelezi meg.
Az úgynevezett langya henipavírus a jelek szerint (egyelőre) emberek között nem vagy nagyon rosszul képes terjedni, de a jövő kiszámíthatatlan.