A jelenleg hatályos KRESZ nem ismeri a kategóriát: nincs pontos definíció azzal kapcsolatban, hogy az úgynevezett mikromobilitási eszközök milyen járműnek minősülnek. Jogszabályi háttér híján statisztikák sincsenek például a balesetek miatti eljárások számáról.
Interjú Molnár T. Eszterrel, a KRESZ-módosítás és a különleges Bauhaus-lakótelep – a Magyar Hang legfrissebb mellékletében.
Életveszélybe kerültünk, hiszen a járdák újabban nem azt a célt szolgálják, amiért valójában létrehozták őket. Eredetileg a gyalogosok biztonságos közlekedése érdekében létesültek.
A közlekedési morál azért romlik, mert mélyrepülésben van az ország mentális állapota. Ebből az következik, hogy hozhatunk bármiféle szigorú, a közlekedést érintő intézkedéseket, attól nem leszünk „normálisabbak”.
A miniszter szerint a jogosítvány megszerzéséhez szükséges tudás felülvizsgálatot érdemel.
Ésik Sándor ügyvédet, a Diétás Magyar Múzsa főszerkesztőjét kérdeztük, milyen jogi következménye lehetnek a balesetnek.
Jó lenne egyszer végre már nagykorúnak nézni bennünket, főleg azokat, akik arra is jogosultakká váltak, hogy gépkocsivezetőként (vagy épp motorosként) részt vegyenek a közúti forgalomban.
A járdán elütött Eszter története egy lehet a több tucat, talán több száz hasonló esetből. Utánajártunk, mit lehet ilyenkor tenni.
Megint módosítanák a Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozását, ezúttal az elektromos rollerek létezése és a vasúti átjárókban történő balesetek miatt. Megkérdeztük a dologról a Kreszprofesszort.
A vasúti átjárókban is szigorítások várhatóak.
Közben újabb szerencsétlenség történt, ezúttal Szászberek és Jászalsószentgyörgy között. A balesetnek egy súlyos sérültje van.
Évente mintegy 22 700-an halnak meg, 120 ezren pedig súlyosan megsérülnek az Európai Unió útjain.
A szervezet bevezetné a kerékpáros utcák fogalmát is, ahol a biciklizőknek lehetne elsőbbsége.
