Mekkora a Naprendszer? E kérdésre nem is olyan könnyű válaszolni, hiszen az utóbbi években kiderült, hogy a klasszikus bolygókon túl még a Naptól jóval távolabb is hat a központi csillagunk gravitációs ereje. A NASA meghatározása szerint három szempont alapján jelölhetjük ki a Naprendszer határát.
A klasszikus megközelítés szerint a Nap körül keringő legtávolabbi égitestek számítanak a csillagrendszer külső peremének, ebben az értelemben a Neptunusz pályája, illetve a kisbolygókat tartalmazó Kuiper-öv a határ. De hasonlóan indokolható szempont, ha a Nap mágneses terének határát vesszük figyelembe, amit heliopauzának nevezünk. A harmadik megközelítés pedig a Nap gravitációs terének határa, vagyis az a pont, amitől távolodva már nem képes a Nap magához vonzani az égitesteket.
Ez utóbbi határ elérhet az úgynevezett Oort-ködig, de akár 3,8 fényév távolságra is, a New York-i Yeshiva Egyetem csillagászának és a NASA volt kutatójának matematikai modellje szerint, számol be a New Scientist, ami jelentősen több, mint korábban gondolták. Azokat a pozíciókat, ahol kiegyenlítődik több égitest gravitációs mezejének erőssége, Lagrange-pontoknak nevezzük. Egy ilyen pontban helyezték el a James Webb űrteleszkópot is, hogy ezzel biztosítsák a stabilitását.
A kutatók számításai szerint a Naprendszer határának bizonyos régióiban a Nap és a legközelebbi csillagok Lagrange-pontja 3,81 fényévre található központi csillagunktól. A Lagrange-pontokban a Nap és a távoli égitestek gravitációs terei kölcsönhatásba lépnek egymással, aminek hatására a befogott égitestek szabálytalannak tűnő, fraktálszerű pályán kezdenek mozogni. Ha a Nap tömegvonzása elkapott egy az űrben szabadon sodródó kisbolygót, akkor az mindaddig nem szabadulhat a csillag környezetéből, amíg egy másik (nagyobb tömegvonzású) csillag el nem „csábítja” a Naprendszerből.
A 3,81 fényéves határ jelenleg csak elméleti eredmény. A szerzők azt remélik, hogy hamarosan teleszkópokkal is megvizsgálhatják az űr azon régióját, ahol különösen messzire nyúlik a Nap tömegvonzása. Erre megfelelő lehet a Vera Rubin Obszervatóriuzm, amelyet jövőre terveznek üzembe helyezni Chilében. Az lesz az egyértelmű bizonyíték arra, hogy egészen 3,8 fényévig nyúlik a Naprendszer határa, ha a teleszkóppal sikerül lencsevégre kapni egy a csillagközi térből érkező, de a Nap által csapdába ejtett égitestet.
