A laborban növesztett mesterséges hús akkor vált felkapott témává Magyarországon, amikor januárban Nagy István agrárminiszter a betiltását vetette fel, mintha ez lenne az agráriumot fenyegető legnagyobb aktuális probléma. Az kétségtelen, hogy a világ számos kutatóintézetében kísérleteznek a sejttenyészetekből fejleszthető hús előállításával, mivel az állattartás (és különösen a marhatartás) környezetszennyező, és az élőhelypusztítás, illetve a globális felmelegedés egyik legfontosabb oka. Ugyanakkor a laboratóriumi műhús még sehol sem tart az esetleges kereskedelmi hasznosulás felé vezető úton, így a miniszteri akciózásnak a publicitás keresésén kívül csekély a gyakorlati értelme.
A mesterséges húselőállítással kapcsolatos kísérletek rendszerint a természetes izomszövetek mind jobb utánzását célozzák. Ettől azonban merőben eltérő a dél-koreai Yonsei Egyetem kutatóinak megközelítése, hiszen ők rizsre növesztik a marhaizomsejteket. Az eredmény húszínű rizs lett, aminek állítólag olyan az íze, mintha marhahúst ennénk rizzsel, és ugyanúgy kell megfőzni, mint a rendes rizst.
Az összes mesterséges húst felépítő kísérletben valamilyen vázra (más ehető anyagra) rétegzik a szaporított izomsejteket. Itt ezt a vázt helyettesíti a rizs. A kutartók érvelése szerint a rizs használatának az az előnye, hogy a létrejövő étel egyesíti magában a marhahús és a rizs tápértékét. A húsrizs fehérje- és zsírtartalma némileg magasabb, mint a sima rizsé. Főként Ázsia szinte kizárólag rizst fogyasztó közösségeiben gyakoriak a hiánybetegségek, amit az okoz, hogy a hagyományos rizsben nincs meg minden szükséges tápanyag. A húsrizs ezt a problémát akarja kiküszöbölni.
Laborban készített húsrizs (Fotó: Yonsei University)
A húsrizs előállításához előbb zselatinnal és más adalékanyagokkal kezelték a rizst, hogy a felületéhez tudjanak tapadni a izomsejtek. Az eddigi tapasztalatok szerint a létrejött termék kinézetében és ízében jobban különbözik a sima rizstől, mint tápértékében: a zsírtartalma csupán hét, a fehérjetartalma pedig kilenc százalékkal lett nagyobb. Olyan, mintha 100 gramm rizshez ennénk egy fél teáskanál marhahúst, szóval a változás nem döbbenetes. Viszont ellentétben a csillagászati árú egyéb laborhúsokhoz, e termék ára gyakorlatilag megegyezik a sima rizsével (2,23 dollár/kg a 2,20 dollár/kg-hoz képest). Így valóban életképes alternatíva lehet az eddig csak rizst fogyasztók számára.
