A kaliforniai Scripps Kutatóintézet tudósai által vezetett nemzetközi konzorcium tagjai olyan szintetikus antitestet hoztak létre, amely egyszerre semlegesíti a világ legveszélyesebb mérgeskígyóinak (például a fekete mamba vagy a pápaszemes kobra) mérgét, írja a Smithsonian magazin. Az új szerrel kezelhető kígyómarásokat mind a mérgessiklófélék (Elapidae) családjába tartozó fajok okozzák, viszont az antitest különlegessége, hogy többféle kígyó ellen is hatékony. A kutatók reményei szerint ez az eredmény megnyithatja az utat a valóban univerzális ellnméreg kifejlesztése felé.
A megcélzott kígyófajok idegmérge okozza a legtöbb kígyómarás eredetű halálesetet a világon, így a kutatók szerint hatalmas előrelépés, hogy ezeket egyetlen antitesttel semlegesíteni lehet. A szer nagyban leegyszerűsítheti a kígyómarások kezelését, hiszen mindeddig azért halt meg sok áldozat, mert nem jutottak időben a tettes faj mérge elleni antitoxinhoz. Most, hogy talán egy hatóanyag is jó lesz számos faj marására, e probléma elméletben könnyebben megoldatóvá válik.
A kígyómarások évente legalább százezer emberéletet oltanak ki, és több mint 400 ezer embernél okoznak maradandó egészségkárosodást. A kígyómarások károkozása ellenére rendkívül kevés pénz és erőfeszítés jut a hatékony ellenszerek kutatására, ezért ezt az egészségügyi fenyegetést az egyik leginkább elhanyagolt trópusi betegségnek tartják. Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy a probléma főként a harmadik világban élő földönfutókat érinti, akik gyakorlatilag nem képviselnek semmilyen vásáróerőt egy esetlegesen kifejlesztett gyógyszer piacán.
Az eddig használt ellenmérgek rendkívül elavult készítményeknek számítanak, és az alkalmazásuk sokszor nagyobb veszélybe sodorja az áldozatot, mint maga a harapás. Előfordul, hogy az ellenméreg halálos anafilaxiát vált ki a betegből. Az állatokban (főként lovakban) termeltetett ellenmérgek nemcsak a kígyóméreg elleni antitesteket tartalmaznak, és a toxin ellen hatékony ellenanyagok sokszor csak a készítmény tíz százalékát teszik ki (vagyis nem hatékonyak).
A szintetikus antitest előállításához vették a mérgessiklók bénulást okozó idegmérgének fő alkotórészét, majd egy több mint 60 milliárd szintetikus emberi antitestet tartalmazó „könyvtárból" kiválasztották azokat, amelyek a leghatékonyabban tudnak kötődni az idegméreg molekuláihoz. Egy tucat ellenanyagot választottak ki ily módon, majd emberi sejttenyészeten próbálták őket ki, és a kísérletekből egy antitest sikeressége emelkedett ki. Az antitestet ezután kígyóméreggel kezelt egereken tesztelték a következő körben. Azok az állatok, amelyek nem kaptak antitestet, mind elpusztultak, míg amelyek kaptak ellenanyagot, mind életben maradtak.
Minthogy az antitestet emberi sejttenyészetek segítségével állították elő (nem pedig állatokban, ahogy a klasszikus ellenmérgeket), vélhetően nem fog jelentkezni az alkalmazásakor az állati szérumokkal kapcsolatos legnagyobb probléma: hogy az emberi immunrendszer az állati fehérjék ellen indít halálos immunreakciót. A kutatók most a többi mérgeskígyó mérge ellen is szintetikus antitesteket igyekeznek létrehozni. Ezután e fehérjéket egyetlen készítménybe keverik, ami elméletben semlegesítheti majd a világ bármely mérgeskígyójának mérgét.
