Új sorozatot indítottunk: minden héten szemezgetünk a nemzetközi sajtó friss tudományos-technikai újdonságokat, érdekességeket bemutató, feldolgozó cikkeiből. A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!
Hogyan segíthetünk a bolygón? Úgy,
hogy nem szemetelünk feleslegesen; éljük a megszokott életünket, de nem
pazarlunk, se áramot, se élelmiszert, se papírt, és vigyázunk az élővilágra,
hiszen ők is a bolygónk lakói – felelte egy indiai kisfiú kérdésére a legújabb
sorozatával kapcsolatos körútján David Attenborough. Négy éven keresztül
mintegy 1500-an készítették a csúcstechnika szinte minden megoldását bevetve a
93 éves veterán természetfilmes Hét világ, egy bolygó (Seven Worlds, One
Planet) című szériáját. A brit közszolgálati adónak a rendező most arról beszélt,
40 éve nincs egy olyan műsora sem, amelyben ne hívta volna fel a figyelmet
arra, hogy mindenki figyeljen, óvja a környezetét. „Annak idején, amikor ezt
elkezdtük mondogatni, mindenki bolondnak nézett minket” – emlékezett vissza a
kezdetekre Attenborough. Szerinte fontos hinni abban, hogy ha elkezdünk
valamit, annak lesz eredménye – például amikor 1986-ban betiltották a
bálnavadászatot, azáltal fajok menekültek meg a kihalástól.
Eddig úgy vélték, az Égei-tenger
közepén fekvő Kükládok szigetcsoporton az ember mindössze 7000 éve jelent meg,
ám egy friss kutatás meglepő eredményt hozott: Náxosz szigetén a neandervölgyi
ember már 200 ezer éve is élt. A francia hírügynökség beszámolt arról, hogy egy
görög, amerikai, kanadai, francia és szerb régészekből álló kutatócsoport a
sziget nyugati felén a Stélida nevű barlang lelőhelyen kőeszközök tízezreire –
köztük különféle dárdahegyekre, lyukasztó és kaparó szerszámokra bukkant. A
2013 óta tartó ásatás résztvevői azt feltételezik, a Homo sapiens
neanderthalensis egy jégkorszaki alacsonyabb vízállásnál a mai Törökországon
keresztül érkezhetett a Kükládokra, illetve haladt tovább a Balkán felé. Később
kisebb hajókkal a közeli szigetek között közlekedtek is. Ez egyébként az első
eset, hogy neandervölgyi aktivitást figyeltek meg egy görög szigeten.
Vajon lehet-e egy csillag idősebb
magánál az univerzumnál?– teszi fel kérdést a tudományos szakportál a
legidősebb bibliai személyről, a 969 évet élt – Matuzsálemről elnevezett
csillaggal kapcsolatban. A Földtől 190 fényévre található, HD 140283 kódszámú csillagot
immár száz éve figyelik a kutatók, és az furcsa helyzet, hogy míg az ősrobbanás
elvileg 13,8 milliárd éve történt, addig a Matuzsálem a mérések szerint 14,27
milliárd éve keletkezett. Ez gyakorlatilag képtelenség, a csillag kora körüli
vita az elmúlt időszakban újra felélénkült. Egyrészt a számítások csalókák
lehetnek – eleve tartalmaznak +/T 700–800 millió éves hibahatárt –, másrészt
ezzel összefüggésben a kormeghatározás hatással lehet az univerzum tágulását
leíró Hubble-állandó mértékével kapcsolatos kutatásokra is. A Hubble teleszkóp
2009-ben – 74,2±3,6 km/s/megaparszek tágulással számolva – 13,8 milliárd
évesre, míg egy idei tanulmány – 82,4 km/s/megaparszeket véve alapul – 11,4
milliárd évesre becsüli az univerzum keletkezését.
Harminc, kiváló állapotban megmaradt, fából készült, hieroglifákkal gazdagon díszített szarkofágot és benne eltemetett múmiákat tártak fel az egyiptomi Királyok völgyében, Luxor mellett. A 23 férfi, öt nő és két gyerek egy főpapi család tagjai lehettek, és nagyjából 3000 éve, az újbirodalmi időszak vége felé, a 19–20. dinasztia idején helyezték őket örök nyugalomra. A leletegyüttes száz éve az egyik legnagyobb felfedezés ezen a területen. Záhi Havássz régész, egyiptológus, volt egyiptomi műemlékvédelmi miniszter a szarkofágok bemutatóján arról beszélt, a hieroglif feliratok a halállal és a túlvilággal kapcsolatos ókori egyiptomi szövegek gyűjteményéből, a Kr. e. 1550-től összeállított Halottak könyvéből származnak. A leleteket novemberben további alapos vizsgálatokra Kairóba szállítják.
Az összeállítást készítette: Balogh Roland
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/43. számában jelent meg október 25-én!
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/43. számban? Itt megnézheti!
