WHO-kutatás: vannak egészséges ultrafeldolgozott élelmiszerek is

WHO-kutatás: vannak egészséges ultrafeldolgozott élelmiszerek is

Ultrafeldolgozott élelmiszerek egy amerikai szupermarket polcain. (Fotó: Wikipédia)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az úgynevezett ultrafeldolgozott élelmiszerek számos kutatás szerint nagyon egészségtelenek, például növelik számos ráktípus, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a cukorbetegség esélyét. Viszont a The Lancet orvostudományi folyóiratban publikált nemrégiben megjelent tanulmány szerint bizonyos ultrafeldolgozott élelmiszerek (így a nagyüzemi kenyér és a gabonapelyhek) csökkentik számos betegség veszélyét azáltal, hogy sok rostot tartalmaznak. A tanulmányt a WHO által működtetett Nemzetközi Rákkuktató Intézet kutatói jegyzik.

Ugyanakkor az állati termékekből, például a húsokból készített ultrafeldolgozott élelmiszerek (felvágottak) különösen egészségtelenek, és növelik a különféle daganatos megbetegedések kockázatát. Hasonlóan károsak a cukros üdítők, viszont más ultrafeldolgozott élelmiszerek, például a szószok, és a kenyérre kenhető krémek, ha nem is egészségesek, de kevésbé rombolják az egészséget.

De a kutatás több más meglepő megállapítást is eredményezett. Eszerint sok más ultrafeldolgozott élelmiszer, amit általánosan egészségtelennek tartanak (valószínűleg teljes joggal), nem növeli bizonyíthatóan az úgynevezett multimorbiditás kockázatát. Multimorbiditásnak nevezzük azt az állapotot, amikor az ember kettő vagy több krónikus betegségben szenved. Ebbe a csoportba tartoznak az édességek, a sós harapnivalók és a növényi alapú húspótlékok.

Fontos azonban kiemelni, hogy ez csak egy kutatás a sok közül, és kifejezetten a multimorbiditás kockázatát vizsgálták (az egyedüli betegségekét nem). Eközben több más vizsgálat is egyértelmű összefüggést mutatott ki az ultrafeldolgozott élelmiszerek túlzott fogyasztása és számos betegség növekedő kockázata között. Másrészt pedig az, hogy nem sikerül statisztikailag igazolni egy összefüggést, nem jelenti, hogy az nem létezik. Ahogy egyébként az igazolható összefüggés sem bizonyítja az ok-okozati kapcsolatot, ha már itt tartunk.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása folyamatosan emelkedik világszerte, aminek sok oka van, így a divat, a marketing, ezen élelmiszerek egyszerű elérhetősége és kényelmessége, illetve alacsony áruk. Utóbbi miatt a szegény családokból származó fiatalok táplálkozásában nem ritka, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek részaránya eléri a 80 százalékot is.

Nemrégiben két brit kutatás is kimutatta, hogy egyértelmű kapcsolat fedezhető fel az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása és a magas vérnyomás, a szívbetegségek és a sztrók között. Az egyikben tízezer brit nőt követtek 15 évig, és azt találták, hogy a sok ultrafeldolgozott élelmiszer fogyasztása 39 százalékkal növeli a magas vérnyomás esélyét, még akkor is, ha a só- és cukortartalomra korrigálták az adatokat. A másik kutatásban több mint 300 ezer személy adataiból megállapították, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek 24 százalékkal növelik a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

Az egyre sokasodó, egészségügyi kockázatokat mutató kutatási eredmények hatására számos szakember amellett érvel, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszereket korlátozni kellene valamilyen módon, vagy figyelmeztető feliratokkal kellene ellátni őket. Mások azonban ezt nem tartják sem kivitelezhetőnek, sem tanácsosnak. Részben azért, mert ahogy az aktuális kutatás is mutatja, nem minden feldolgozott élelmiszer egészségi hatásai ugyanolyanok (lehetnek közöttük bizonyos értelemben egészségesek is).

A nagyobb gyakorlati problémát azonban az jelenti, hogy a feldolgozott élelmiszerek közé korántsem csupán a viszonylag újnak számító, színes „műanyag vackok” tartoznak, amelyeket legtöbbször az amerikai hatással kapcsolnak össze (chipsek, édességek, szénsavas üdítők, energiaitalok, fánkok, cukorkák, hamburger, csirke nugget és hasonlók). Az objektív kategorizálás szerint szélsőségesen feldolgozott élelmiszernek számít sok hagyományos termék, például bizonyos pékáruk, felvágottak (a kolbászok, szalámik), sütemények, kekszek, szörpök, alkoholos italok, tejtermékek és sok minden más is. Ezek betiltása, vagy akár figyelmeztetéssel való ellátása is kizárt, hiszen nagyon erős lobbicsoportok mozdulnának meg azonnal, ha bárki felvetne ilyesmit.