A magyar politikai osztály 1956-os forradalmunk és szabadságharcunk idei évfordulóján többé-kevésbé azt hozta, amit várni lehetett tőle. Orbán Viktor a Terror Háza Múzeum előtt – mi másról – a nemzetállami szuverenitást veszélyeztető európai birodalmi törekvésekről, a migránsok fenyegető tömeges betelepítéséről és Soros Györgyről beszélt. – Európa a nemzetek hazája, nem olvasztótégely – mondta helyesen a miniszterelnök, aki szerint 62 esztendeje nem valamiféle kalandor ösztön vitte utcára a magyar népet, hanem a józan megfontolás, s példás egység és bátorság jellemezte fellépését. Az egységet és a bátorságot jegyezzük meg, később fontos lesz.
A nemzeti ellenállást meghirdetett Jobbik vállalása jegyében cselekedett: a Fidesz-hatalom sok esetben valóban a bolsevikokra emlékeztető húzásaira hivatkozva ostorozta a kormányoldalt, s alapvetően békés, de határozott akciókkal is kifejezte az elégedetlenséget. Elszántságot mutatott, ami nem is olyan kevés manapság.
Valami elkezdődött az ellenzéki oldalon? Itt a Kötöttfogás 12. adása - Magyar Hang
Műsorvezető: Dévényi István. Vendégek: Dopeman, Szerető Szabolcs, Puzsér Róbert és Herczeg Zoltán.
A fellépőket tekintve széles volt a merítés a budai Bem térre meghirdetett ellenzéki megmozduláson; számos párt és civil szervezet képviseltette magát. Talán a szervezés körüli vitának is visszatartó ereje volt, a sokszínűséghez nem társult átütő nagyságú tömeg. Mégsem nevezhető kudarcnak a rendezvény: a megszokott kormánybírálat – korrupció, Putyin-barátság stb. – mellett előremutató gondolatok hangzottak el civilek és politikusok szövetségéről vagy éppen a félelem meghaladásáról. Volt fideszes és mai DK-s egyaránt felszólalt a gyűlésen; nagy kérdés, hogy utóbbiakkal meg lehet-e szólítani a már bizonytalan, de még úgymond jobb híján a Fidesz mellett kitartó szavazókat.
1956-ban a szabad és független Magyarország követelésében volt egyetértés. A részletekben már nem, s a szabadságharc győzelmét alighanem akkora széthúzás követte volna, mint amilyet a rendszerváltás után megéltünk. Mára viszont oda jutottunk, hogy – főként a mai hatalom manipulációinak következtében – észre sem vesszük, ha a közéletet uraló kérdésekben szinte teljes az egyetértés. Minden mértékadó felmérés szerint a magyarok túlnyomó többsége EU-párti, előnyösnek tartja tagságunkat, zavarja a korrupció, nem érzi a nemzeti szuverenitás korlátozásának az Európai Ügyészséghez való csatlakozásunkat, de nem kér az Európai Egyesült Államokból, s károsnak tartaná a hazánkat érintő tömeges és ellenőrizetlen migrációt.
Hadházy Ákos: Ők sokkal jobban félnek - a teljes interjú
Huszonkét ország számára nem merült fel szuverenitási kérdés az Európai Ügyészség kapcsán, egyedül Magyarország és Lengyelország említett ilyet. A teljes interjú.
Az ellenzék többsége mindezt így együtt tudná képviselni, míg a Fidesz több ügyben kisebbségben van, még saját szavazóinak jelentős része sem ért vele egyet. Ezért lehet roppant erős fegyver a Hadházy Ákos nevével fémjelzett, az Európai Ügyészségről szóló kezdeményezés. A magyarok elsöprő arányban támogatnák, hogy uniós kontroll fékezze meg a közösségi források észszerűtlen és korrupt felhasználását. Ez a rendszer szíve közepét érő támadás. A nép ma is leckét adhatna a hatalomnak, mint 1956 őszén, ha a véleményét jól érzékelhetően, jól hallhatóan, mondjuk egy aláírással is kifejezi. Az Orbán Viktor által felidézett egység a fejekben már megvan, ezúttal pedig csak egy egészen kicsi bátorság kell a sikerhez.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 24. számában jelent meg, 2018. október 26-án. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 24. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
