Nem lehet pusztán a járványra hivatkozni felmondáskor, a dolgozónak pedig akkor is jár a bér, ha leáll a munkavégzés. Egyre több ember mindennapjait befolyásolja alapvetően a járvány: otthonról kell dolgoznia vagy szinte leáll a munkahelye. Munkajogász magyarázza el a helyzetet.
Pillanatnyilag csak egyedi koronavírus-esetek vannak Magyarországon és a rendelkezésre álló hivatalos adatok szerint nem alakultak ki fertőzési gócok, de már most is számos gazdasági szereplő számára következményekkel jár a védekezés. A turisztikai szektorban sok vállalkozás kerülhet nehéz helyzetbe, ahogy érintettek lehetnek a vírus miatt lemondott rendezvények szervezői is. Olaszországban, ahol a koronavírus-helyzet lényegesen súlyosabb, már csak a létfontosságú üzletek, az élelmiszerboltok és a gyógyszertárak tarthatnak nyitva.
Ilyen helyzetekben a munkaadók és a munkavállalók is új helyzetekkel nézhetnek szembe, például leállhat a munkavégzés egyes munkahelyeken. Ez azonban nem jelenti, hogy a munkaadónak ne kellene bért fizetnie. – Ha ilyen okok miatt a munkáltató utasítása alapján leáll a munkavégzés, az úgynevezett állásidőre a munkavállalónak személyi alapbér jár – mondta lapunknak Viszló Sára munkajogász. Ez elmondása szerint egyoldalú munkáltatói intézkedésnek minősül, függetlenül attól, hogy a munkáltató dönt a leállásról, vagy esetleg a kormány rendeli el azt, mivel a munkavállaló számára ennek mindenképpen munkáltatói utasítás lesz a vége.
Orbán Viktor: A diákok nem mehetnek hétfőtől iskolába, digitálisan fognak tanulni | Magyar HangA vírus gazdasági következményei miatt előfordulhat, hogy magyar munkavállalóktól is megválnak munkaadóik, a koronavírus azonban önmagában még nem felmondási ok. Viszló Sára leszögezte, közvetlenül a járványveszélyre hivatkozással nem mondhat fel a munkaadó. A Munka Törvénykönyve meghatározza, hogy felmondáskor mire lehet hivatkozni, ilyen a dolgozónak a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, képessége vagy a munkáltató működésével összefüggő ok.
Ha a helyzet következtében bevételkiesése van egy cégnek, és emiatt létszámcsökkentést kell végrehajtania, az adott esetben felmondási ok lehet. Vita esetén azonban a felmondási ok valóságosságát a munkáltatónak kell bizonyítani.
A megbízási és a vállalkozási szerződéseknél a Munka Törvénykönyve szabályai nem érvényesülnek, azok bármikor felmondhatók az adott szerződésbe foglalt felmondásra vonatkozó szabályok szerint.
A koronavírus-helyzetben a betegszabadság is központi kérdéssé válhat, ez természetesen továbbra is jár a munkavállalónak. – Ha a munkavállalót az orvos kiírja betegszabadságra, azt nyilván köteles tudomásul venni a munkaadó. A betegszabadság 15 munkanapja alatt a munkáltató fizeti a távolléti díj 70 százalékát, a 15 nap leteltét követően a további betegség miatti keresőképtelenség idejére az adott személy táppénzre jogosult. Táppénz alatt fel lehet mondani, azonban a felmondási idő csak a táppénz letelte után kezdődik – emelte ki szakember.
A koronavírus-helyzet miatt előfordulhat az is, hogy egyes munkaadók úgy döntenek, szabadságra küldenek munkavállalókat. – Tény, hogy a munkáltató a munkavállaló szabadságának túlnyomó részéről rendelkezhet: meghatározhatja, hogy mikor adja ki szabadságot, vagyis egy bizonyos mértékig kötelezheti arra, hogy szabadságra menjen. Azonban ezt a szándékát a Munka Törvénykönyve szerint 15 nappal az igénybevételt megelőzően jeleznie kell – mondta lapunknak Viszló Sára, aki ennek ellenére problematikusnak tartaná, ha egyik-másik munkaadó esetleg máról holnapra szabadságra küldené munkavállalóit a koronavírus-helyzet miatt.
– Egyrészt azonnali hatállyal a szabadságot a munkáltató kizárólag a munkavállaló kérésére adhatja ki, vagyis máról holnapra nem küldhető a munkavállaló szabadságra pusztán azért, mert a munkaadónak ez felel meg. Másrészt a szabadság intézménye nem erre szolgál, azaz nem az állásidő kiváltására, hanem a munkavállaló pihenéshez való alapjogához kötődik. Vagyis felmerülhet ebben az esetben a munkáltatói utasítás rendeltetésellenessége – magyarázta a jogász.
A járvány miatt több kisszínház mégis bezár | Magyar HangA karanténban lévők, amennyiben nem önkéntesen kerültek ebbe a helyzetbe, hanem hatóság rendelkezése következtében, a szakember elmondása szerint jogosultak táppénzre.
A jogászt olyan problémákkal is megkeresik, amelyekre előzetesen nem mindenki gondolna. – Nemrég egy olyan esettel fordultak hozzám, hogy egy munkáltató napi tíz óra munkavégzést rendelt el, a hét hat napján azzal az indoklással, hogy a koronavírus-veszély miatt valószínűleg úgyis kiesnek majd később egyes munkavállalók. Ezzel az a probléma, hogy a törvényes kereteket meghaladó túlmunkáról volt szó, mert a munkaidő egy héten nem haladhatta volna meg a 48 órát – mondta.
