Brüsszelben az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén a portugál elnökség bemutatta programját a következő fél évre. Ennek középpontjában a klímavédelem, a digitális átállás, az uniós költségvetési programok beindítása, az EU oltási programjának felgyorsítása és a szociális Európa megerősítése áll.
Antonio Costa portugál miniszterelnök azonban kapott kérdéseket és felszólításokat is a jogállamisággal kapcsolatban is. Gwendoline Delbos-Corfield, a Magyarországgal kapcsolatos parlamenti jelentés „ügygazdája” például azt kérdezte, hogy az elnökség milyen lépéseket tervez tenni az évek óta tartó és éppen megfeneklett hetes cikk szerint eljárás kapcsán.
A francia politikus azt mondta, hogy miközben a Tanácsban állnak a dolgok, Lengyelországban és Magyarországon tovább romlik a helyzet, nemhogy veszélyben lennének az alapvető jogok, olyanok is vannak, amelyek már nem is léteznek.
Szintén szóba került a jogállamiság Gál Kinga fideszes képviselő felszólalásában – csak éppen más előjellel. „Garanciát várunk a portugál elnökségtől, hogy a jogállamisági vizsgálódás nem válik zsarolási eszközzé, hogy ideológiai alapon nem támasztunk elvárásokat uniós kifizetésekkel kapcsolatban. Elfogadhatatlan, hogy Jourova alelnök nyilatkozatában pénzelvonással fenyegette meg a magyar kormányt. Elvárjuk tehát a portugál elnökségtől a 7-es cikk szerinti eljárás lezárását a Tanácsban” – jelentette ki Gál Kinga.
Válaszában Antonio Costa kiállt a jogállamisági elvek és az EU Alapszerződésének 2. cikkében felsorolt uniós értékek védelmében is. Úgy is, mint egy olyan országnak a polgára, ahol a 20. században évtizedeken át diktatúra volt.
Costa kijelentette: „Aki megszegi a jogállamiságot, nem képezheti az Európai Unió részét, aki megsérti az alapvető európai értékeket, nem lehet az Európai Unió tagja. Éppen ezért kulcsfontosságú ne csak biztosítsuk az európai parlament által is jóváhagyott jogállamisági mechanizmust, hanem haladnunk kell a a függőben lévő hetes cikkes eljárással is.”
