Volt olyan hely az országban, ahol az érintettek 15 százaléka nem ment el a második oltásra. Akadnak, akiknek vélhetően csak a védettségi igazolvány számít – amit már az első oltás után postáz az állam –, mások az erősebb mellékhatásoktól való félelmükben hanyagolják az ismétlő dózist. Egy háziorvosi érdekképviselet szerint ugyanakkor elvétve fordul csak elő ilyesmi.
Az elmúlt hétvégén több kollégámmal egy kórházi oltóponton oltottunk lakosokat Szputnyik V vakcinával. Tapasztalataink alapján a második oltásra a páciensek körülbelül 15 százaléka nem jött el, döntően a negyvenes korosztályból – írta szerkesztőségünknek lapunk olvasója, egy pécsi orvos, akinek nevét a kérésére nem közöljük. Mindennek hátterében szerinte az áll, hogy a legtöbben csak azért mennek el koronavírus elleni oltásra, hogy megkapják a védettségi igazolványt, amelyet már az első vakcinálást követően megkaphat bárki. – Ennek persze lehetnek súlyos következményei, hiszen növekszik a bizonytalan védettségű egyének száma – tette hozzá forrásunk.
Szerettük volna megtudni, hogy a második oltást eddig hányan nem vették fel országos szinten, illetve területileg, valamint korcsoport tekintetében milyen eltérések figyelhetők meg. Kérdéseinkkel az operatív törzshöz, a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz, a Kormányzati Tájékoztatási Központhoz, a Miniszterelnökséghez, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumához fordultunk. Válasz egyik helyről sem érkezett.
Több háziorvost is megkerestünk, hogy megismerjük a tapasztalataikat. Egy fővárosi doktor beszámolója szerint volt több olyan páciense, aki az erősebb mellékhatásoktól tartva inkább nem jelent meg a második oltáson. – Az ilyen esetek azonban nem számottevőek, az első vakcináláson átesettek oltási hajlandósága megmarad – fogalmazott. Egy szegedi praxisközösség munkatársa pedig arról beszélt, hogy az ő tapasztalata szerint akik elfogadták a felajánlott vakcinát, mindenki felvette az első, majd a második oltást is. Kivéve azok, akik idő közben megbetegedtek, vagy elhunytak.
A második oltás elutasítása a Házorvosok Online Szervezetének tapasztalatai szerint elvétve fordul elő. Békássy Szabolcs, a szervezet alapítója lapunk érdeklődésére közölte: tagjaiktól folyamatosan kérnek adatokat az oltásokkal kapcsolatban, hogy saját statisztikáikat el tudják készíteni. Ezekből egyelőre nem látszik, hogy tömegesen előfordulna a második oltások elmaradása meghiúsulása. – A fiatalabb, jobbára Shinofram vakcinával oltott emberek esetében számítunk ilyesmire, de érvényes következtetéseket legkorábban csak két-három hét múlva lehet levonni, ugyanis a második oltások ekkorra lesznek esedékesek – fogalmazott Békássy Szabolcs, megjegyezve: az ismétlő oltások most jellemzően abban az esetben hiúsulhatnak meg, ha a páciens az első vakcina beadása után megbetegszik és a második oltás beadásának tervezett időpontjában az illető még fertőzött. Ekkor a háziorvosnak kell intézkednie.
Szintén megkerestük a számos oltópontot üzemeltető, sok ezer ember vakcinálását ellátó Semmelweis Egyetemet is, ahol szintén azt közölték: nem jellemző, hogy a második oltást ne vegyék fel az arra jogosultak.
Az Egyesült Államokban egyébiránt már számottevő arányban fordul elő, hogy az ismétlő oltásokat nem veszik fel. A The New York Times cikke szerint az első Moderna vagy Pfizer oltáson átesettek csaknem 8 százaléka, mintegy 5 millió ember nem jelent meg a második időponton. Az országban már egy ideje egyébként is mérséklődik az oltási hajlandóság: április végére már nagyobb volt a vakcinakínálat, mint a kereslet. Sokan azért nem veszik fel a második oltást, mert tartanak az erősebb mellékhatásoktól.
