A januárban kezdődött hétéves EU-s költségvetési ciklusban nagyjából 11 ezer milliárd forint támogatás jár Magyarországnak, a napirenden lévő kormányzati terv szerint ebből körülbelül 5 milliárd elosztásába szólhat majd bele Budapest vezetése – írja a 444.
Az aránytalanság magyarázata, hogy az EU-s támogatásoknak csak egy része megy településfejlesztésre, és a pénz legnagyobb részét a szegényebb régiók vihetik. Magyarországnak egyetlen olyan régiója van, ami gazdasági fejlettsége miatt csak igen korlátozottan kaphat kohéziós támogatást, és ez Budapest, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az uniós átlagot. A fővárosnak tehát eleve kevesebb jár az ország többi részénél. Létezik ugyanakkor olyan program , amely a nagyvárosokat célozza, ez az ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap), innen juthat támogatás Budapestnek is.
A teljes uniós keret elköltésének terveit a Miniszterelnökségen készítik, és a településfejlesztési terveket nemrégiben küldték ki az összes megyei önkormányzatnak, ennek egy példánya jutott el a 444-hez is.
A dokumentum alapján úgy tűnik, a források 80 százaléka kiemelt projektekre megy majd, és 20 százalékát pedig a budapesti önkormányzatokkal egyeztetett tartalommal, pályázatos konstrukcióban használják fel.
A kormányzati terv néhány egészen konkrét beruházást is felsorol Budapestre vonatkozóan, ezek a következők:
- HÉV-felújítás,
- földalatti-felújítás,
- Ráckevei- (Soroksári-)Duna-revitalizáció,
- csepeli közparkok fejlesztése a Déli Városkapu Program keretében,
- Népliget átfogó megújítása.
A tervezett beruházások többsége (HÉV, Csepel, Soroksári Duna) lényegében mind a Déli Városkapu Program nevű nagy építkezést támogatja, ami kormányzati projekt. Ez a Mészáros Lőrinc által építendő atlétikai stadion környékének átépítéséről szól, többek között ide tervezik felhúzni a Kínai Kommunista Párt egyetemének kampuszát is, illetve egyéb sporttelepeket, kollégiumokat – foglalja össze a 444.
A G7 a múlt héten mutatott rá, hogy a kormány jórészt EU-s pénzekből tervezett közlekedési beruházásaiból sem szán fővárosi fejlesztésekre. A pénz legnagyobb része az agglomerációs vasútvonalakra és a HÉV-re menne, míg a város belsejében járó buszokra, villamosokra, trolikra vagy a metróhálózatra nem terveznek költeni, a korábban előkészített fővárosi jármű beszerzéseket pedig leállíttatta a kormányzat.
A 444 információi szerint a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda adott utasítást az eljárások befagyasztására, és ez a kommunikációra is vonatkozik. A fővárosi hivatalos kérdésekre, beadványokra ugyanis a minisztériumok közvetlenül már nem válaszolhatnak, csak Fürjes Balázs államtitkárságán keresztül.
A lapnak nyilatkozó szakemberek szerint Budapest lerohasztása a 2022-es választási kampány része. A kormány szeretné megmutatni, hogy az ellenzék képtelen bármit megjavítani vagy felépíteni, másrészt a fejlesztési pénzeket olyan területekre akarják koncentrálni, amelyek csatatér-választókerületeknek számítanak, ahol a Fidesz és az ellenzék támogatottsága között csekély a különbség. A harmadik ok pedig az, hogy meg akarják akadályozni, hogy a főváros pénzhez jusson a beruházásokra kapott pénzből.
Karácsony Gergely főpolgármester a Facebookon reagált a 444 cikkére, amelyet mementónak nevezett: „egy mindenféle együttműködésre képtelen, a magánérdekeket a közérdek elé, a kicsinyes politikai szempontokat az ország érdekei elé helyező, a neki nem tetsző választói akaratot felülírni akaró, jövőtlen, mert a jövőt szolgálni képtelen kormányról”.
– Nem fogjuk engedni elherdálni Budapest, és vele az ország jövőjét – írta Karácsony Gergely.
