Hatalmas volt a felhördülés és a tiltakozás múlt héten, miután kiderült, hogy a 2009-es Marian Cozma-gyilkosság perének harmadrendű vádlottját, Sztojka Ivánt a jó magaviseletére hivatkozva 9 év és 5 hónap után szabadlábra helyezték. Az enyingi férfi a jogerős ítélete alapján 2022-ben szabadulhatott volna. A vita azóta sem csitul, és már a politikai síkot is elérte. A kormányoldal és a kormánypárti sajtó azonnal nekiugrott az Országos Bírói Tanács leendő új elnökének, Szabó Sándornak Sztojka Iván feltételes szabadon bocsátása miatt.
A pestisracok.hu például ezzel a címmel jelentetett meg egy írást Sztojka szabadon bocsátásával kapcsolatban, utalva rögtön Szabó Sándorra: „Ennek a bírónak köszönhetjük, hogy a Cozma-gyilkos Sztojka szabadlábra került!” Ugyanis kizárólag a bírónak róják fel, hogy Sztojka immár szabadon élvezheti az életet otthonában. Az sem zavarta őket, amikor kiderült, hogy nem is Szabó döntött a kérdésben, mivel szabadságon volt.
A hvg.hu azonban kiderítette, a kedvezményes szabadulás lehetőségéről a második Orbán-kormány idején írt és elfogadott új büntető törvénykönyv rendelkezik (2013. július 1.), és azt nem lehet – sok minden mással együtt – a 2010 előtti kormányok nyakába varrni, bármekkora is a kormánypárti média igyekezete.
A kormánypárti média tehát arról megfeledkeztek – vagy éppen erről akarják elterelni a figyelmet –, hogy Sztojkának azért nem kellett kitöltenie a 2022-ig szóló büntetését jó magaviselete miatt, mert rendezett a családi háttere, biztosított a lakhatása, és esélye van annak, hogy visszailleszkedik a társadalomba, mert a 2013. július elsején hatályba lépett új büntető törvénykönyv (Btk.) erre lehetőséget ad. A bv ügyész ez alapján indítványozta a szabadlábra helyezést.
A Btk. módosítása miatt brutális bűncselekményeket elkövetők is lényegesen korábban szabadulhatnak a börtönből, mint amennyi a kiszabott büntetésük, a szabadságvesztés büntetésből 2/3 rész, visszaeső esetén 3/4 rész kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra az elítélt – ez a lényege, jogi háttere mindennek.
A Jobbik akkoriban figyelmeztetett is arra, hogy „a Btk. módosítása miatt brutális bűncselekményeket elkövetők is lényegesen korábban szabadulhatnak a börtönből, mint amennyi a kiszabott büntetésük".
Az Index 2014-es cikkében idézte az új Btk.-hoz tartozó, büntetőjogászok által készített és Polt Péter legfőbb ügyész által szerkesztett kommentárt: „Amennyiben a törvény szerint a feltételes szabadság lehetséges, azt az elítélt számára lehetővé kell tenni, bírói mérlegelésnek nincs helye e kérdésben.” Az akkori Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium azonban kitartott amellett, hogy valójában szigorítás történt.
A Hvg cikkében arra is felhívja a figyelmet, hogy a feltételes szabadítás azóta is rutineljárás a bíróságokon, a büntetés-végrehajtási törvény pontosan előírja, hogy ki és mikor szabadítható feltételesen.
Éppen ezért egyrészt nem elegáns, másrészt teljesen hibás elképzelés az, hogy a törvényt alkalmazó és betartató bíró nyakába akarnak varrni mindent.
A Magyar Hang pénteken megjelenő 12. számában riportot olvashatnak Enyingről. Keressék az újságárusoknál!
