A katasztrófavédelem mindenkit arra kér, hogy ne a gátakról, hanem otthonról kövessék az árvízi helyzet alakulását

A katasztrófavédelem mindenkit arra kér, hogy ne a gátakról, hanem otthonról kövessék az árvízi helyzet alakulását

Árvíz a Parlamentnél 2024. szeptember 18-án (Fotó: Magyar Hang/Makrai Sonja)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Ahogy a tetőzés elhagyta Budapestet, a védekezés fókusza a Duna főváros alatti szakaszára, délre helyeződött át – mondta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője az M1 aktuális csatorna Ma délután című műsorában, szombaton. Mukics Dániel közölte: több mint hétszázötven kilométeren van árvízi védekezés Magyarországon. Ebben a hétszázötven kilométerben van állami és önkormányzati védvonal, a katasztrófavédelem elsősorban az utóbbin segíti az önkormányzatok védekezési munkáját – tette hozzá.

Kiemelte: az ideiglenes védművek mindenhol százszázalékos állapotúak. Szombaton még Tolna vármegyében, Bátán volt homokzsákolási munka, de 18 órára ott is százszázalékos a készültség, felkészülten várja minden település az árvizet – hangsúlyozta. Előfordulhatnak olyan jelenségek, amelyek miatt be kell avatkozni, például előfordult, hogy megcsúszott a töltés, de bíznak abban, hogy nem lesz sok hasonló eset – tette hozzá. A szóvivő felhívta a figyelmet a katasztrófaturizmus elkerülésére. Amennyiben a figyelőszolgálatnak azzal kell foglalkoznia, hogy felhívja az emberek figyelmét, ne menjenek fel a gátra, a töltésre, akkor az alapfeladatát nem tudja elvégezni, a gátak állapotát nem tudja nézni, holott ilyenkor az a legfontosabb
– emelte ki.

Példaként említette, hogy Budapesten is vannak, akik fürdenek a vízben, létrát visznek be, kenuznak, kajakoznak. Elmondta, hogy pénteken Tahitótfalun két fotós csónakkal beborult a vízbe, az egyik ki tudott úszni, a másik egy fába kapaszkodott, a Pest vármegyei kutató mentőszolgálat munkatársainak kellett kimenteniük. Azt kérte az emberektől, hogy a médián keresztül kövessék az árvíz elleni védekezést, ne a helyszínről, hiszen a töltésnek, a homokzsákfalnak sem tesz jót, ha azon sétálgatnak. Hozzátette: ha valaki kutyát szeretne az ártéri erdőben sétáltatni, árvíz után tegye ezt meg, mert a legkisebb szél is ki tudja fordítani a fákat gyökerestől, hiszen a talaj rendkívül átázott, és komoly problémák származhatnak ebből.

A katasztrófavédelem munkatársai is figyelőszolgálatot látnak el, a gátakon, töltéseken a vízügyi szakemberek mellett tűzoltók is vannak, hogy ha bármilyen negatív jelenség alakulna ki, akkor a helyszínen azonnal be tudjanak avatkozni. Emellett szombaton még sok logisztikai feladatot kellett ellátni: homokzsákot, homokot kellett bizonyos helyekre szállítani, hiszen az árvízi jelenségek – folyások, csurgások, buzgárok – „elfogása” igényel homokzsákokat – mondta.

(MTI)