Havonta százszor riasztják fölöslegesen a budapesti tűzoltókat az új építésű társasházak automata tűzjelző berendezései. A számlát valakinek fizetnie kell.
Ferencvárosban lakom, közvetlen mellettünk és átlósan szemben is vadonatúj társasház épült. Amikor az építési zajok elültek, és a lakók elkezdtek beköltözni, fellélegeztünk: végre visszatér a csend.
Aztán kiderült, hogy mégsem: a két ház valamelyikében ugyanis heti rendszerességgel riaszt a tűzjelző. Jellemzően késő este vagy éjjel, és ez hatalmas zajjal jár. Mintha helikopter szállna le: az épület tetején bekapcsol egy gigantikus elszívóberendezés, pittyegnek a riasztók, automatikusan kinyílnak a garázskapuk. Legutóbb múlt szerda éjjel kettőkor volt hasonló riasztás – ilyenkor a lakók kitódulnak az utcára, kezükben a házi kedvenceikkel (meglepő, egy társasházban mennyi állat él velünk: kis hordozókban hozzák a macskát, a nyulat, a vadászgörényt és még ki tudja, mi minden mást).
Egy idő után szirénázva megérkeznek a tűzoltók, aztán hosszan keresik a házban, hol kell kikapcsolni a fölöslegesen vijjogó riasztóberendezést. Hajnali háromra lett vége az egésznek, ekkor fekhetnek le újra a ház és a környék lakói; olyan is előfordult már, hogy miután minden elcsendesült, újra riasztott a rendszer.
És ez megy heti rendszerességgel – egy vadonatúj társasházba költözött ismerősöm szerencsésebb: náluk napközben gyakori vendég a tűzoltóság. Az álriasztásokat ott vélhetően az okozza, hogy a földszinti üzlethelyiségekbe beköltözők átalakítási munkálatokat végeznek, és a fúrás-faragás pora és füstje aktiválja a tűzjelzőket.
Megkérdeztük a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, mi okozza a jelenséget, és havonta hányszor riasztják őket fölöslegesen. Az is érdekelt, mibe kerül ez nekik, és ki fizeti a költségeket. A válaszból kiderült, hogy az álriasztás sajnos egyáltalán nem ritka. „A katasztrófavédelem fővárosi műveletirányítási ügyeletéhez havonta összesen mintegy száz olyan téves jelzés érkezik, amelynek forrásaként beépített automatikus tűzjelző berendezést lehet megjelölni. Minden téves jelzést hivatalból kivizsgálunk” – írták. A téves riasztás pénzügyi vonzatát firtató kérdésünkre azt felelték, hogy a vonulás költsége nagyban függ a riasztott gépjárművek számától, azt alapvetően az érintett létesítmény, épület jellemzői határozzák meg. Amennyiben kiderül, hogy téves jelzésről van szó, a tűzátjelzést végző céggel megkötött szerződés szerint téríttetik meg a riasztás és a vonulás díját. Mi úgy tudjuk, száz- és háromszázezer forint közötti összeget számláznak.
Azt egyébként jogszabályok (Országos Tűzvédelmi Szabályzat), illetve tűzvédelmi műszaki irányelvek határozzák meg, hogy az épületekben milyen beépített tűzvédelmi berendezéseket kell létesíteni. A beépített automatikus tűzjelző berendezés jelzését beindíthatja automatikus tűzjelző érzékelő – például hő és/vagy füst hatására –, valamint emberi közreműködés kézi jelzésadóval. A jelzésre a tűzjelző berendezés aktiválja az épület hő- és füstelvezető berendezéseit, azaz beindítja azokat a ventilátorokat, amelyek elszívják a füstöt a lépcsőházból. Ezeknek a berendezéseknek az épület, valamint a tűzjelző berendezés engedélyezett terveinek megfelelően kell működésbe lépniük.
A terveket tűzvédelmi szempontból a katasztrófavédelem engedélyezi. A tervezői jogosultság előzetes szakmai vizsgához kötött tevékenység. A beépített tűzjelző berendezések téves jelzésének okai elsődlegesen a műszaki meghibásodásra, illetve a tűzjelző rendszer karbantartásának hiányára vezethetők vissza. A beépített tűzjelző berendezést ki lehet kapcsolni, azonban a biztonsági protokollnak megfelelően előtte mindig meg kell róla győződni, hogy a berendezés által jelzett helyszínen nincs-e tűz.
Ennek a cikknek a nyomtatott verziója a Magyar Hang 2020/29. számában jelent meg július 17-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/29. számban? Itt megnézheti!
