Minisztériumi engedélyt sejt az Áder Jánost védelmező testőrök megfigyelésére kiadott engedély mögött a Magyar Hang által megkérdezett két szakértő is. Hiába kerestük azonban kérdéseinkkel a Varga Judit vezette tárcát, sem ők, sem a korábbi miniszter, Trócsányi László nem választolt kérdéseinkre.
Újabb botrányos megfigyelési ügyről számolt be a napokban a Direkt36: az okonyomozó portál kiderítette, hogy az Áder Jánost védelmező testőrkülönítmény több tagját is megcélozták a Pegasus-szoftverrel, amelyet bevallottan megvásárolt és használt is az Orbán-kormány.
A portál két testőr, a Köztársasági Elnöki Őrséget (KEŐ) megalapító és vezető Pomozi Sándor dandártábornok és Viplak Attila törzszászlós, taktikai vezető elérhetőségét azonosította a Pegasus-szivárogtatás során megismert magyar telefonszámok között. A Direkt36 arra is emlékeztetett, hogy Áder János testőrei 2012 és 2015 között a Terrorelhárítási Központhoz (TEK) tartoztak, ám az elnöki gárda és az őket felügyelő TEK között súlyos konfliktus alakult ki, mivel a TEK olyan információkat is szeretett volna megszerezni a köztársasági elnökről, ami a védelmezői szerint már Áder biztonságát veszélyeztették volna. A két rendvédelmi szervezet szembenállása az Áder János és Orbán Viktor között érzékelhető bizalmatlanságra vezethető vissza – hogy miért, azt a Direkt36 cikkében részletesen bemutatta.
Pegasus helyett trójai faló?
Áder János testőreinek megfigyelését csakis minisztériumi szinten engedélyezhették, legalábbis erről beszélt lapunknak Gulyás József, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának egykori tagja. – Egy titkos, kémeszközökkel történő megfigyelést két helyen hagyhatnak jóvá. Megteheti a Fővárosi Törvényszék által erre kijelölt bíró, de csak olyan esetben, amikor bűncselekményt kell felderíteni vagy megelőzni. A nemzetbiztonsági kockázatok és játszmák felderítéséhez viszont elvileg csak az igazságügyi miniszter adhat engedélyt – mondta Gulyás.
A szakértő szerint óriási nemzetbiztonsági kockázatot rejt, ha a Pegasust Áder testőrsége ellen vetették be, hiszen semmilyen garancia nincs arra, hogy az így szerzett bizalmas információk nem kerülnek illetéktelen kezekbe – a testőrök hívásaiból, GPS-koordinátáitól, szolgálati és privát levelezéséből pedig nagy pontossággal fel lehet térképezni Áder személyes napi programjait is. A szoftver izraeli gyártója, az NSO ugyan állítja, hogy ők nem használnak hátsó kaput a szoftverben, és nem férnek hozzá a vásárlóik által gyűjtött adatokhoz sem: a netes feketepiacra valahogy mégis kikerülhetett a Pegasussal megfigyelt célszemélyek 50 ezer telefonszámos listája – közöttük több mint 300 magyar számmal.
Minisztériumi engedélyt sejt a testőrség megfigyelése mögött Remport Ádám, a TASZ jogi szakértője is, ám hozzáteszi, a titkosszolgálati művelet valószínűleg jogszerűen zajlott. – Nem véletlenül mondta azt Pegasus-ügy kapcsán Pintér Sándor, hogy a szolgálatok 2010 – vagyis saját kinevezése – óta nem végeznek illegális megfigyelést. A hazai nemzetbiztonsági szolgálatok működéséről szóló 1995. évi CXXV. törvény ugyanis annyira rugalmasan értelmezhető, hogy ez alapján gyakorlatilag bármilyen célú megfigyelést jogszerűen lehet kérelmezni és elrendelni – mondta. Ilyen általános érv lehetett akár az is, ha a megfigyelés kérelmezője éppen a köztársasági elnök védelmére hivatkozva fordult az Igazságügyi Minisztériumhoz.
Sokak szemét szúrta Áder csapata
Hogy ki lehetett a megfigyelések kérelmezője, az nem bizonyított, ám a Direkt36 emlékeztet rá, hogy a Köztársasági Elnöki Őrség két megfigyelt tagjának a Terrorelhárítási Központtal volt konfliktusa, és több újságíró is azután került a Pegasus célkeresztjébe, hogy a TEK vagy Orbán Viktor számára kínos témával foglalkoztak. Képbe kerülhet ugyanakkor a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) is: hozzájuk tartozik a rendvédelmi és kormányzati szervek belső elhárítása, így az NVSZ foglalkozik a rendőrök, közméltóságokat védő testőrök időszakos nemzetbiztonsági átvilágításával. Az oknyomozó portál szerint Áder testőrségét több forrásból figyelmeztették, hogy az NVSZ soron kívül (azaz, nem az átvilágítás részeként) kutat utánuk. A lapnak nyilatkozó Viplak Attila szerint ugyanakkor a védelmi szolgálat koholt indokkal indított ellene eljárást.
Több kézen is átment
Bár a részletek nem tiszták, a megfigyelés mechanizmusa az említett 1995-ös törvényből is nyomon követhető: a kérelmező szolgálat az igazságügyi miniszterhez fordul, aki – ha az indoklást megfelelőnek találja – három napon belül döntést hoz: 90 napra jóváhagyja az indítványt, majd legfeljebb további 90 napos hosszabbítást adhat rá. Az érintett titkosszolgálat ezután a Nemzetbiztonsági Szakszolgálathoz fordul, az NBSZ biztosítja ugyanis a lehallgatások, rejtett adatgyűjtések technikai hátterét – a szakszolgálat azonban csak kezeli, de nem tárolja a megszerzett információkat, mindent a megrendelőhöz továbbít. A helyzetet bonyolítja, hogy – bár nem minősül titkosszolgálatnak – a TEK is kérhet lehallgatási engedélyt a minisztertől, éppen terrorelhárítási feladatköreire hivatkozva.
Varga Judit Facebook-posztja fontosabb volt
Lapunk megkereste a jelenleg Varga Judit vezette Igazságügyi Minisztériumot – ahol a legutóbbi időkig a 83 milliós kenőpénz elfogadásával gyanúsított miniszter-helyettes, Völner Pál írta alá a megfigyelési kérelmeket.
Levélben kérdeztük Varga Judit elődjét, Trócsányi László volt igazságügyi minisztert, hiszen a 2019-es megfigyelések idején ő lehetett a jóváhagyó, de kérdéseket küldtünk a TEK-nek, a titkos megfigyelések kivitelezéséért felelős Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak, és a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak is.
Szerettük volna megtudni, hogy melyik szerv, mikor és milyen indokkal kérvényezte Áder testőreinek megfigyelését, személyesen ki hagyta jóvá vagy utasította el kérésüket. Részletes beszámolókra, mély vallomásokra persze egyik fél esetében számítottunk, tekintve az ügy titkosszolgálati szálait – mégis aggasztó, hogy a közpénzből fenntartott szervezeteket, megválasztott politikusokat abszolút hidegen hagyja, hogy tájékoztatási kötelezettségük lenne a sajtó és a választópolgárok felé. A Varga Judit Facebook-posztjait kötelességszerűen reklámozó Igazságügyi Minisztérium annyit sem jelzett szerkesztőségünk felé, hogy megkapták a levelet. Levelünkre két belügyi szerv válaszolt: a Nemzeti Védelmi Szolgálat jelezte: „Feltett kérdéseire nem áll módunkban válaszolni”, míg a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Belügyminisztérium azt üzente, hogy sajtóértesüléseket nem kommentálnak.
Érdemes felidézni, hogy a megfigyelési kérelmeket hosszú időn át a most hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsított Völner Pál engedélyezte.
