Mi 30-40 százalékos visszaesést látunk a Balatonnál lévő szállodáinkban jelenleg a két nyári hónapra – mondja lapunknak a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Flesch Tamás korábban az Indexnek beszélt arról, hogy „harminc, de akár negyven százalékkal is kevesebb vendég fordul meg a szövetség adatai szerint a Balatonon a mostani szezonban, és ők is inkább hétvégén, hétköznap még kevesebben választják a magyar tengert”. Amikor viszont erre a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergelynél rákérdeztek, ő álhírnek nevezte a dolgot. Hozzátéve, hogy ha ez így lenne, az persze rossz lenne az országnak.
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) elnöke, Guller Zoltán pedig szintén azt fejtegette az Indexnek, hogy nincs szó ekkora visszaesésről. Guller leszögezte, az év első hat hónapjában két százalékos visszaesés történhetett a vendégforgalomban, Flesch szervezetének pedig szűk rálátása van a szektorra. „A Balatonnál a szövetségnek nyolcvanöt szálloda a tagja összesen 7553 szobával, viszont 210 szálloda és 13 400 szoba található valójában itt” – jelentette ki Guller, hozzátéve, hogy ekkor még nem is beszéltek a 13 ezer kisebb magán- és egyéb szálláshelyről.
– Guller úr a teljes szálláshelypiacra rálát, mi viszont csak a szállodákra, ahol egyértelműen látszódik a belföldi piac visszaesése – mondta el megkeresésünkre Flesch Tamás. Kifejtette, lehet, hogy a magánszállások kevésbé érzik meg a vendégek csökkenését, a forgalom visszaesését, de a vidéki szállodákban alacsonyabb a jelenlegi érdeklődés a tavalyi évhez képest.
Flesch hozzátette azt is, ettől még optimisták azzal kapcsolatban, hogy ez alakulhat még később pozitívabban. Ők ennyit érzékelnek, közben pedig azt is elmondják: olyan rövid lett a foglalási idő, hogy nem is nagyon látnak előre.
Milyen okokat lát a tendencia mögött? – kérdeztük. Az áremelkedésről van szó? Mint mondja, mindennek felment az ára az országban ugyanúgy, ahogy mindenütt visszaesik a kiskereskedelmi forgalom is, „önmagában ebben semmi csoda nincs”. Az okok közt említi, hogy 2020-21-ben nem nagyon lehetett utazni sehová, a helyzet tavaly is bizonytalanabb volt, így akinek van pénze, úgy dönthetett, inkább elmegy külföldre. Ez teljesen természetes Flesch szerint, főleg, hogy Magyarország és a Balaton is erősen kitettek az időjárási viszonyoknak. Amikor pedig már három napja rossz idő van, akkor az emberek elkezdenek idegesek lenni, hogy miért is fizettek ezért. Egy déli tengerparton viszont ezt ritkább eseménynek látja, „a nyár pedig általában a vízről és a napozásról szokott szólni”. Ebben szerinte nagy csoda nincs, de ez nem jelenti, hogy bárkit is hibáztattak volna a dologért, egyszerűen csak beszámoltak a tapasztalatokról. Hozzáteszi, hogy alapvetően nem csak a balatoni szállodák vannak nehéz helyzetben, hanem sok másik vidéki régió is jelentős forgalomcsökkenést lát nyárra.
Mennyit drágultak a balatoni szállások? – érdeklődtünk. Relatív a dolog, mert dinamikus árazás van, így attól függ, melyik nap és hol, kinek. De ők nagyjából tizenöt százalékos áremelkedést érzékelnek, ami infláció alatt van még.
