Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a várost, valamint 86 másik Fejér megyei települést ellátó Fejérvíz adja át a víziközmű infrastruktúráját az államnak.
A polgármester Facebook-bejegyzésében hangsúlyozta, hogy a vízszolgáltatók igen nehéz (talán az összes közmű közül a legnehezebb) anyagi helyzetben vannak. Ez a helyzet elsősorban az ukrajnai háború okozta energiaár-robbanás miatt alakult ki, melyet jól mutat, hogy 2021-ben a Fejérvíz Zrt. még nyereséges évet zárt, a tíz éve befagyasztott árak mellett is. Az állam javaslatot fogalmazott meg a szolgáltatás biztonságának megőrzésére és a víziközmű ágazat megsegítésére – írta. Hangsúlyozta, hogy a kérdés kapcsán minden döntésüket az a cél vezérli, hogy az ellátás biztonságát mindenkor garantálják és a víziközmű-szolgáltatást köztulajdonban tudják tartani.
Cser-Palkovics András azt írta, „a jelentős részben az ukrajnai háború miatt kialakult energiahelyzet a Fejérvizet is lehetetlen helyzetbe hozhatja, például a működéshez elengedhetetlen villamosenergia-beszerzés is sokszoros áron történhet csak meg adott időszakra. Ennek következményeként, – míg 2021-ben még nyereséges volt – idén a Fejérvíz Zrt. több mint 1,1-1,6 milliárd forintos veszteséggel zárhatja az évet, 2023-ban pedig – a villamosenergia jelenlegi árszintjével számolva – a veszteség elérheti akár a 10 milliárd forintot is. Ez olyan összeg, amit az önkormányzatok biztosan nem tudnak kigazdálkodni, tehát feltétlenül szükséges az állam beavatkozása. A villamosenergia-beszerzésre az utóbbi hetekben lefolytatott közbeszerzési eljárásai során rendkívül magas összegű ajánlatok érkeztek, melyeket fedezet, garanciavállalás hiányában a Fejérvíz Zrt. már nem fogadhatott el, így működése rövidesen veszélybe kerül. Ha ez ugyanis így maradna, a mostani szerződés lejártával, tehát január 1-től nem lenne villamosenergiája a Fejérvíznek, ez pedig súlyosan veszélyeztetné a vízszolgáltatást.”
Ezért az állammal való tárgyalásaink során arra jutottak, hogy azt fogják javasolni a székesfehérvári közgyűlésnek, hogy az állam vegye saját tulajdonába a víziközmű infrastruktúráját, tehát például a vezetékhálózatot, a szennyvíztelepet stb. „Az átadott infrastruktúra tehát továbbra is köztulajdonban lesz. Fontos, hogy az állami tulajdonba vétel a Fejérvíz Zrt. tulajdonában lévő ingó és ingatlanvagyont (pl.: a székházat) nem érinti, ezek a cég, így a tulajdonosok kezében maradnak. ... A Fejérvíz Zrt., mint cég nem kerül állami tulajdonba, hanem az állam, az anyagi támogatása ellenértékeként 5%-os tulajdonrészhez jut a Fejérvíz Zrt-ben. Tehát a cég marad többségi önkormányzati kézben, nem kerül a közműcég és a Fejérvíz vagyona átadásra az államnak” – írta Cser-Palkovics András.
A polgármester hozzátette: a Fejérvíz Zrt. részvényeit mindösszesen 87 önkormányzat birtokolja, az átadásba mindannyiuknak bele kell egyezni, hogy az megvalósulhasson. A Fejérvíz Zrt. tevékenysége keretében ellátja Székesfehérvár, illetve Fejér megye 77 településén az ivóvízszolgáltatás, valamint a szennyvízelvezetés, -tisztítás feladatait.
Privatizációtól tartanak
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke egy augusztus 4-i megbeszélés után közölte, a kormányzat világossá tette, hogy az állam nem fogja támogatni az önkormányzati vízközműszolgáltató cégeket, amelyek a rezsicsökkentés miatti bevételkiesés következtében tetemes veszteségeket halmoztak fel – ezért nem maradt választás, mint átadni ezek közül a veszteségeseket az államnak. Schmidt Jenő a vízszolgáltatás privatizációjától tart, elmondása szerint nem tudja, milyen hosszú távú szándék vezeti a kormányt. Ám szerinte amennyiben nem az önkormányzatoknak, akkor az államnak kell üzemeltetnie ezt az alapvető szolgáltatást.
Ismert, az utóbbi hetekben Budapest, Pécs és Szombathely is jelezte, nem adja át vízközműveit.
A szombathelyi közgyűlésben lezajlott vitában elhangzott, hogy a város tulajdonában lévő, 52,9 százalékos tulajdonrészt jelentő részvények értéke 620 millió forint. Ha az állam ennél nagyobb tőkeinjekciót ad, akkor többségi tulajdonos lesz a Vasivízben, hiába, hogy eredetileg csak 5 százalékos tulajdonrésze volt. A rendkívüli közgyűlésen Krenner Róbert, a Vasivíz Zrt. vezérigazgatója azt mondta, információik szerint az állam nem is többségi tulajdonrészt akar a vízközművekben, hanem a tőkeemelés ellenértékeként úgynevezett aranyrészvényt, azaz rendkívüli jogosítványokat kér. Ezzel pedig az önkormányzatok jogai csökkennének.
Kiss Ambrus budapesti főpolgármester-helyettes a Népszavának azt mondta, nem érti, hogy ha van pénz a tőkeemelésre, akkor miért nem állapít meg a kormány egy külön kedvezményes energiatarifát a vízközmű-szolgáltatóknak. „Felelős vezetőként nem lehet egy konkrétumok nélküli minisztériumi prezentáció alapján lemondani egy ekkora vagyonról, miközben az »ajánlat« semmiféle garanciát nem tartalmaz a településen élők számára nélkülözhetetlen szolgáltatás fenntartására” – mondta.
