Döghús, virágosztó Bayer Zsolt, rózsaszín kosztümök és rejtélyes ítéletek a román határnál

Egy, a román határ menti zsákfalu, Kötegyán önkormányzati választási kampánya nem csak azért izgalmas, mert összeszalad benne a döghús, a Munkáspárt, Bayer Zsolt, az igazságszolgáltatás, az idősgondozás, a virágosztás, a patkányozás, a fűkasza, a fiatalkorú bűnözés és a rózsaszín kosztümök. Mindez érdekes, de Kötegyán fontos település is, méghozzá a legfelsőbb politikai körökkel ápolt jó viszony, a helyi vadásztársaság és a rengeteg termőföld miatt. Mindezeken felül pedig azért, mert mint cseppben a tenger, úgy mutatja meg, hogy mi minden van a kormánypártok jelöltjeinek a kezében ahhoz, hogy szinte behozhatatlan előnyre tegyenek szert a kistelepüléseken.

Nem is olyan régen Kötegyán fűkaszától volt hangos. Minderre egyrészt azért volt szükség, mert ez a román határ menti dél-békési falu is pont annyira magára hagyott, mint sok más hazai kistelepülés, így aztán az elhagyatott házak között elburjánzó gazt le kellene nyírnia valakinek. Van, ahol ezt megteszi az önkormányzat, itt azonban egy civilekből álló baráti kör tagjai berregtették a fűkaszát. A településjobbító szándék mellett más cél is vezethette őket: kampányoltak saját maguk mellett. A kaszások ugyanis nagyrészt abból a Kötegyániak Baráti Köre Egyesületből kerültek ki, akik felsorakoztak Hajdu-Szűcs Mária Kornélia polgármesterjelölt mögött. Helybeli forrásaink szerint amúgy a Kötegyáni Baráti Kör Egyesület a helyi Fidesz „fiókszervezetének” tekinthető.

Az akció egyébként egyfajta fricska is a település jelenlegi vezetőjének, a korábban az MSZP és a Munkáspárt támogatásával, majd a Fidesz–KDNP színeiben a kötegyániak bizalmát elnyerő Nemes Jánosnak. Hiszen a látkép bizonyítja, hogy polgármestersége idején nem csökkent az elvándorlás a faluból, a hátra maradt eredménnyel pedig nem akart, vagy nem tudott mit kezdeni.

Nem ez az első alkalom egyébként, hogy a Baráti Kör borsot tör Nemes orra alá. Információink szerint ez oda vezethető vissza, hogy helyben sokan megorroltak a polgármesterre, amikor nem állt ki nyilatkozni akkor, amikor Kötegyán az országos sajtóba került a lépfenegyanúval megfertőződött döghúsbotrány idején. (Nemes lapunk kérdéseire sem válaszolt akkor.) Nagy István, a kötegyáni vadásztársaság elnöke például bujkálása miatt patkányozni kezdte Nemest a Facebookon. Történt ugyanis, hogy egy helybeli farmon elhullott marhák tetemével kereskedett egy család, amely nem volt ismeretlenek a falut irányító testület előtt. A szóban forgó telephellyel szemben lakott például a kötegyáni háziorvos, aki tagja az önkormányzati testületnek. A döggel kereskedő család egyik tagja pedig az önkormányzati fenntartású idősek otthonában dolgozott.

A botrány ugyan lecsendesedett, de nem sokkal később történt a faluban valami, amiből sejteni lehetett, hogy politikai értelemben Nemes János körül elfogyott a levegő. Ugyanis virágosztást rendezett a Baráti Kör, ezen megjelent Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, KDNP-elnök, valamint Bayer Zsolt Fidesz-alapító publicista, és ott látványosan kampányolni kezdett a kör egyik tagja, Hajdu-Szűcs Mária Kornélia mellett. A virágok kiosztása után nem sokkal pedig Nemes bejelentette: októberben nem indul polgármesternek,  a kormánypártok által támogatott civil jelölt pedig, talán nem nehéz kitalálni: Hajdu-Szűcs Mária Kornélia lett. (Azóta egyébként már felhagyott a függetlenségnek a látszatával, hivatalosan is a Fidesz–KDNP jelöltje lett.)

Úgy tudjuk egyébként, hogy Semjén Hajdu-Szűcs édesapjával, a földbirtokos nagygazda Hajdu Mihállyal ápol jó viszonyt, és az sem mellékes, hogy a kormánypártok jelöltjével pózoló Semjén és Bayer miért visel khakiszínű gumicsizmát és sötétzöld nadrágot a kampányképeken: a miniszterelnök-helyettes és publicista barátja ugyanis szeret vadászni a környéken, ahová Hajdu-Szűcs férje mellett Nagy István, a helyi vadásztársaság elnöke is elkíséri őket.

Nagy volt az, aki nemcsak lepatkányozta polgármesterüket a Facebookon, de a közösségi oldalon támogatásáról biztosította a választáson kormánypárti színekben induló Hajdu-Szűcséket. Úgy tudjuk, hogy neki sem kizárólag Kötegyán csinosítása miatt fontos a fűkaszálás. Az ő felesége ugyanis az a Nagyné Felföldi Ilona, aki Nemes János előtt a település polgármestere volt, és a faluban úgy hírlik, hogy ha megválasztják Hajdu-Szűcs Mária Kornéliát, akkor 12 év tapasztalatait átadva egyfajta tanácsadó lehet a Fidesz–KDNP jelöltje mellett. Nagyné kérdésünkre egyébként tagadta mindezt.

Nagyné független vezetője volt Kötegyánnak, de mivel 2002-ben egy lakossági fórumon megátkozta a szocialista Lendvai Ildikót, így könnyen kitalálható, hogy hova is húz politikailag. A polgármester asszonyt 2004-ben gazdasági bűncselekmények és közbizalom elleni bűncselekmény miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság, de a képviselőtestület kiállt mellette, és a jogerős ítélet ellenére a hivatalában maradhatott. (Férjét, a helyi vadásztársaságot vezető Nagy Istvánt is jogerősen felfüggesztett börtönre ítélte a bíróság gazdasági bűncselekmények és közbizalom elleni bűncselekmény miatt, ugyanabban az ügyben.)

Három évvel később Nagyné megalapította a Kötegyáni Idősekért Alapítványt, amelynek kapcsán eljárás indult ellene, a gyanú szerint ugyanis illetéktelenül szedett pénzt több lakótól, illetve hozzátartozójuktól. A rendőrségi nyomozás folyásáról a helyi sajtó részletesen beszámolt. A cikkek azonban csak addig jelentek meg, amíg a médiumok kormányközelbe nem kerültek. Onnantól kezdve megszűntek a beszámolók a kötegyáni expolgármester asszony ügyeiről.

Mi úgy tudjuk, 2017-ben meg is született az ítélet, de amikor a Gyulai Törvényszéket megkértük, hogy erősítse meg, vagy cáfolja az értesülésünket, akkor a szóvivő azt közölte velünk, hogy noha az ügy tárgyalása nyilvános volt, így azon akár újságírók is részt vehettek volna, ám „a tárgyalás nyilvánossága nem azonos az iratok megismerésének jogával”. Hivatkozásul azt közölték, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény értelmében csak a büntetőeljárásban résztvevő személyek – a terhelt és védője, a sértett, az egyéb érdekelt és a vagyoni érdekelt – ismerhetik meg indítvány alapján az ügyiratokat, így a bíróság által meghozott ítéletet is. Igen ám, csakhogy az Eötvös Károly Intézet már tíz esztendeje (!) felhívta rá a figyelmet, hogy „2007. július 1. óta Magyarországon törvény kötelezi a bíróságokat egy olyan internetes adatbázis fenntartására, amelyben a törvény által meghatározott ítéletek anonimizált változatban, teljes terjedelmükben megtalálhatók”. Vagyis hozzáférhetőnek kellene lennie minden, a törvény hatálya alá tartozó bírósági határozat teljes szövegének, nem csak annak, amit a Legfelsőbb Bíróság jelentősnek ítél meg.

Nagyné Felföldi Ilona valamiért nem tartotta fontosnak, hogy az ügy kapcsán tisztázza magát a nyilvánosság előtt. Lapunknak arra hivatkozott, hogy előzetes mentességet kapott, így aztán nem érzi úgy, hogy számot kéne adnia az ítéletről. – Még akkor sem, ha korábban a település vezetője volt, és ez az ügy Kötegyánnal kapcsolatos? – kérdeztük, de Nagyné szerint ezt „csak két ember gondolja így”, úgyhogy ragaszkodott az igazához. Egyébként Nagyné Felföldi Ilona 2012-ben még ellene folyó bosszúhadjáratnak nevezte az eljárást. A Magyar Hangnak elismerte, hogy született ítélet, de hát valamiért nem tartotta fontosnak, hogy lezárja az ügyet.

Feljelentője egyébként az a ma történetesen fideszes Nemes János volt, aki még MSZP-s és munkáspárti támogatással bíró független polgármesterként 2012-ben a helyi önkormányzati lapban az idősgondozással kapcsolatos, 20 milliós botrányon túl még 32 millió forintos költségvetési hiányról és a Kötegyáni Általános Iskola felújítása kapcsán a szakhatóság által megállapított égbekiáltó szabálytalanságokról számolt be. Mivel hivatalban lévő településvezetőként tette meg a feljelentést, így neki is tudnia kell, hogy milyen ítélettel zárult az ügy. Felhívtuk hát, de először arra hivatkozott, hogy ő visszavonul, és nem akar az üggyel foglalkozni. Mikor pedig szembesítettük vele, hogy még hivatalban van, és településvezetőként tudnia kell az ügyről, akkor megköszönte az érdeklődést és letette a telefont.

Van azonban a kötegyániak szerint valami, ami alighanem azt is felülírná, ha megvalósulna az Eötvös Károly Intézet által leírt, ideális állapot, vagy ha Nemes János nyilatkozott volna. Mégpedig az, hogy a Gyulai Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetőét úgy hívják, hogy dr. Hajduné dr. Iszály Anna Mária. Vagyis ő a fideszes polgármesterjelölt Hajdu-Szűcs Mária Kornélia édesanyja. Ő aligha érdekelt abban, hogy az egész falu megtudja, hogy a lánya esetleges jövőbeli tanácsadóját már nemcsak egy, hanem esetleg két ügyben ítélte el a bíróság.

És ha már bíróság: Hajdu-Szűcs Mária Kornéliát (akit szintén kerestünk, de nem vette fel a telefont) a minap a fideszes Kovács József térségi országgyűlési képviselő és Kósa Lajos közös kampányrendezvényén azzal a szintén rózsaszín kosztümös Tát Margittal fotózták le, aki a Kötegyánnal szomszédos Méhkereket vezeti. Tát Margitot egyébként költségvetési csalással vádolja az ügyészség, a vádiratban az szerepel, hogy a faluvezető 31 millió forint vissza nem térítendő támogatást jogtalanul tulajdonított el az engedélyezett felhasználási cél megvalósítása nélkül: a Magyar Narancs írta meg, hogy egy Bűnmegelőzés a Méhkeréki Két Tannyelvű Általános Iskolában című pályázatra kapta meg a forrást az a település, ahol a gyermek- és fiatalkori bűnözés gyakorlatilag ismeretlen fogalom. Az ügyet a Gyulai Törvényszék tárgyalja majd, ahol a már említett, dr. Hajduné dr. Iszály Anna Mária vezeti a Büntető Kollégiumot. Tárgyalás pedig csak az önkormányzati választások után, a Magyar Narancs információi szerint november 19-én várható.

A voksolások után információink szerint egy másik változás is végbemehet. Kötegyán jelenleg Sarkadkeresztúrral tart fenn közös önkormányzati hivatalt, de úgy tudjuk, hogy megválasztása esetén Hajdu-Szűcs Mária Kornélia egy másik településsel állna össze. Pont a már említett Méhkerékkel.